Üdvözöljük a

A TSzSz – reagál az új problémákra

honlapján!

-

Országos rendezvénynaptár

<< 2020 Február >>
KeSzeCsüSzoVa
     12
3456789
10111213141516
171819202122
23
242526272829 

JOGSZABÁLYOK

Külföldi programok

A TSzSz – reagál az új problémákra

Az Országgyűlés több mint egy éve módosította a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) szakvéleményére alapított per szabályait. A módosítás leglényegesebb eleme, hogy egyértelművé vált: a megrendelő is kezdeményezheti ezt a speciális pertípust.

A TSZSZ szakvéleményére alapított per fogalma

A speciális perjogi szabályok szerint lefolytatandó Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményre alapított per vitathatatlanul a TSzSz-eljárás egyik legnagyobb előnye, ami nem kizárólag magát a bírósági eljárást jelenti, hanem sok esetben az előzetes megegyezést is elősegítheti. 2018. december 21-től az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 8/A. §-a az alábbiak szerint módosult [2013. évi XXXIV. tv. 8/A. §; 2018. évi XCVI. tv. 11. §]: A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére hivatkozik.

 

Miért volt szükséges a módosítás?

A korábbi szabályozás a TSzSz szakvéleményére alapított pereket a „szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt indított” perekre szűkítette; ezt a bíróságok egy része úgy értelmezte, hogy amennyiben a megrendelőnek van követelése a vállalkozóval szemben, az nem érvényesíthető ebben a pertípusban. A jogszabály-szöveg módosítását tehát önmagában az is indokolta, hogy az eredeti rendelkezés egymással ellentétes értelmezésekre adott lehetőséget, ennek elkerülése pedig minden esetben kívánatos.

 

Megrendelő is kérhet szakvéleményt

A TSzSz-törvény tárgyi hatálya a szakértői szerv létrehozása óta a „megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó” számára teszi lehetővé az eljárás kezdeményezését. Ennek megfelelően a megrendelő is kérheti a TSzSz szakvéleményét, akár a hibás/hiányos teljesítés megállapítása érdekében. Amennyiben megtagadnák a megrendelőtől (akár fővállalkozóról, alvállalkozóról, akár magánmegrendelőről beszélünk), hogy a TSzSz szakvéleményére alapítsa a pert, úgy a TSzSz eljárása nem valódi segítség, éppen ellenkezőleg: felesleges pénzkidobás lenne számára. A fentieknek megfelelően a TSzSz álláspontja mindig az volt, hogy a „szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés” érvényesítésébe tágabb értelemben bele kell érteni a már kifizetett vállalkozói díj visszakövetelését is, hiszen ha a jogszabály lehetőséget ad a megrendelők számára, hogy a TSzSz-hez forduljanak, észszerűtlen lenne, hogy éppen ebből az előnyből, amit a TSzSz szakvéleményére alapított peres eljárás jelenthet, kizárja őket.

 

Miért éppen most módosítottak?

Az utóbbi egy-két évben megszaporodtak a TSzSz-nél a magánépíttetők által beadott kérelmek. Az ilyen ügyek közös jellemzője, hogy a kivitelező a szerződés teljesítése előtt eltűnik a felvett előleggel, jó esetben „csak” befejezetlen, rosszabb esetben súlyos minőségi hibás teljesítést hagyva maga után. A TSzSz-nek a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – amennyiben a kérelmező minden szükséges dokumentumot be tud adni – az ilyen ügyekben is eljárási kötelezettsége van. A TSzSz-eljárások lezárása után, a bírósági eljárások elindulásával azonban egyre gyakrabban jöttek olyan visszajelzések, hogy a bíróság nem tekinti a TSzSz szakvéleményére alapított pernek az ilyen ügyeket.
Bár 2013-ban a TSzSz-t elsősorban az építőipari lánctartozásokban érintett kis- és középvállalkozások segítése érdekében hozták létre, a szervezetnek az éppen fennálló építőipari problémákra is reagálnia kell. (A www.epitesijog.hu nyomán)