Üdvözöljük a

Jogszabályváltozások 2017. március 01-31.

honlapján!

-

Országos rendezvénynaptár

<< 2017 Július >>
KeSzeCsüSzoVa
     12
3456789
10111213141516
17181920
21
2223
24252627282930
31      

JOGSZABÁLYOK

Jogszabályváltozások 2017. március 01-31.

Jogszabályváltozások

2017. március 01-31.

 

 

2017. évi I. tv. a közigazgatási perrendtartásról (MK 2017/30. szám)

 

2017. évi II. tv. a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről

 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a  társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a  mellékletben és a  külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„5. az anyakönyvi kivonat kiállítása;”

(2) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 60–68. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a  társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a  mellékletben és a  külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„60. a  lakáscélú állami támogatás igényléséhez szükséges, a  fennálló biztosítási jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása évente két alkalommal;

61. közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése;

62. hatósági bizonyítvány kiállítása az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról;

63. a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény 27/A.  § (1) bekezdése és 27/D. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével kapcsolatos eljárás; 64. Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelemre történő személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;

65. az értesítési cím bejelentésével kapcsolatos eljárás;

66. az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel és a szakterület kiterjesztése iránti eljárás;

67. a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárás;

68. a családi név korrekciójára irányuló eljárás.”

(3) Az Itv. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 18. életévét be nem töltött személy mentesül a 29. § (1) bekezdés szerinti illeték megfizetése alól.”

(4) Az Itv. 45. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A  szociális szövetkezet, a  korlátolt felelősségű társaság, az  egyéni cég, a  közkereseti társaság és a  betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes.”

(5) Az Itv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke zártkörűen működő részvénytársaság esetén 50 000 Ft, azzal, hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték (1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére.”

(6) Az Itv. 45. § (1) bekezdés d) pontjában az „a)–c) pont” szövegrész helyébe az „a) és b) pont” szöveg lép.

(7) Az Itv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

 

2. § Hatályát veszti az Itv.

a) 33. § (2) bekezdés 4. pont c) alpontja,

b) 45. § (1) bekezdés b) pontjában a „ , korlátolt felelősségű társaság” szövegrész,

c) 45. § (1) bekezdés c) és e) pontja.

 

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

3. § Hatályát veszti a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény 36.  § (4) bekezdésében és a 47. § (2) bekezdés c) pontjában az „az értesítési cím bejelentéséért,” szövegrész. * A törvényt az Országgyűlés a 2017. február 21-i ülésnapján fogadta el.

 

3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

4. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „31.  § (1) A  vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a  szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Mentes a  díjfizetési kötelezettség alól az  öntözési berendezések engedélyezési eljárása, ha arra nem a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor.”

 

4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

5. § (1) Az  illetékekről szóló 1990.  évi XCIII.  törvény módosításáról, valamint a  hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.  évi LXXXV.  törvény (a  továbbiakban: Díjtv.) 31.  § (1)  bekezdése a  következő m) és n) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az)

„m) az eljáró szerv – ideértve a  bíróságot – a  polgári perrendtartásról szóló 1952.  évi III.  törvény XVIII. Fejezete szerinti gondnokság alá helyezés iránti perben,

n) a törvényszéki végrehajtó a Magyar Államot illető végrehajtandó összeg iránti végrehajtási ügyben” (kéri.)

(2) A Díjtv. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Természetes személy számára évente két alkalommal díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése.”

(3) A Díjtv. 32/C. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes:)

„m) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XVIII. Fejezete szerinti gondnokság alá helyezés tényének feljegyzése iránti eljárás;”

 

5. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

6. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény 62.  § (4)  bekezdésében az „a  telekalakítási” szövegrész helyébe az „az illetékekről szóló törvény szerinti termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló eljárás kivételével a telekalakítási” szöveg lép.

 

6. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

7. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem kell közzétételi költségtérítést fizetni a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén.”

 

7. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

8. § Hatályát veszti az  igazságügyi szakértőkről szóló 2016.  évi XXIX.  törvény 139.  § (2)  bekezdés m)  pontjában az „a névjegyzékbe-vételi eljárás, a szakterület kiterjesztése iránti eljárás,” szövegrész.

 

8. Záró rendelkezés

9. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

 

 

1. melléklet a 2017. évi II. törvényhez

1. Az Itv. Melléklet IX. cím I. alcím 7. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

(Illetékmentes)

„e) a 65. életévét betöltött személy magánútlevele.”

2. Az Itv. Melléklet XV. cím IV. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes)

„b) az  engedély alapján épített, legfeljebb 300  m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület használatbavételi engedélyezési, a  használatbavétel tudomásulvételi eljárása, valamint az  engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.”

3. Az Itv. Melléklet XXII. cím 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kérelemre indult eljárások illetéke)

„a) közműpótló berendezés – a  külön jogszabályban meghatározott talajvízkút kivételével – létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá vízi állás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 5000 forint;”

4. Hatályát veszti az Itv. Melléklet

a) IX. cím I. alcím 1. pontjában az „és a 70. életévét betöltött személy” szövegrész,

b) XV. cím I. pont 11. alpontja,

c) XV. cím II. pontja,

d) XXI. cím 3. pontja.

(MK 2017/30. szám)

 

4/2017. (III.2.) NFM rend. a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet módosításáról (MK 2017/31. szám)

 

37/2017. (III.6.) Korm. rend. az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2017/32. szám)

 

9/2017. (III.6.) FM rend. a borszőlő telepítésére és kivágására vonatkozó szabályokról (MK 2017/32. szám)

 

1108/2017. (III.6.) Korm. hat. a Modern Városok Program keretében megvalósuló ipari park fejlesztésekkel kapcsolatban a XI. Miniszterelnökség fejezet és a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet közötti előirányzat-átcsoportosításokról (MK 2017/32. szám)

 

40/2017. (III.7.) Korm. rend. egyes építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 798

 

42/2017. (III.7.) Korm. rend. az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII.18.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2017/33. szám)

 

3/2017. (III.7.) NMHH rend. a rádióberendezések tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről és tevékenységük részletes szabályairól (MK 2017/33. szám)

 

7/2017. (III.7.) MvM rend. egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról (MK 2017/33. szám)

 

8/2017. (III.7.) MvM rend. a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV.16.) KIM rendelet módosításáról

 

1/2017. (III.7.) IM rend. a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI.26.) IM rendelet, valamint a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V.18.) IM rendelet módosításáról (MK 2017/33. szám)

 

6/2017. (III.7.) NFM rend. az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 13/2003. (X. 3.) IHM rendelet módosításáról (MK 2017/33. szám)

 

1110/2017. (III.7.) Korm. hat. a Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról (MK 2017/33. szám)

 

2017. évi XIII. tv. egyes törvényeknek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról (MK 2017/37. szám)

 

2017. évi XIV. tv. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról (MK 2017/37. szám)

 

2017. évi XV. tv. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról (MK 2017/37. szám)

 

2017. évi XVI. tv. a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról (MK 2017/37. szám)

 

44/2017. (III.17.) Korm. rend. a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2017. évi mértékéről

A Kormány a személy- és vagyonvédelmi, valamint a  magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 76.  § b) pontjában, a 4.  § tekintetében a  személy- és vagyonvédelmi, valamint a  magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 76. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A 2017. évre vonatkozó, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke 2141 forint/óra.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba.

3. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni.

4. § Hatályát veszti a  minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2016. évi mértékéről szóló 78/2016. (IV. 11.) Korm. rendelet.

(MK 2017/38. szám)

 

47/2017. (III.17.) Korm. rend. az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról szóló 213/2012. (VII.30.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2017/38. szám)

 

10/2017. (III.17.) MvM rend. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások 2017. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról (MK 2017/38. szám)

 

12/2017. (III.17.) FM rend. a baromfi termékpálya egyes területeit érintő madárinfluenza miatti veszteségek részleges ellentételezéséhez nyújtott jövedelempótló támogatásról (MK 2017/38. szám)

 

13/2017. (III.17.) FM rend. az egyes közvetlen támogatásokat és az ahhoz kapcsolódó egyéb támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról (MK 2017/38. szám)

 

52/2017. (III.20.) Korm. rend. a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról (MK 2017/39. szám)

 

53/2017. (III.20.) Korm. rend. a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2017/39. szám)

 

54/2017. (III.20.) Korm. rend. a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III.7.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2017/39. szám)

 

55/2017. (III.20.) Korm. rend. a határátkelőhely és az ideiglenes határátkelőhely megnyitásáról és működtetéséről, valamint a határátlépési pontról szóló 332/2007. (XII.13.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2017/39. szám)

 

56/2017. (III.20.) Korm. rend. egyes kormányrendeleteknek az „okos város”, „okos város módszertan” fogalom meghatározásával összefüggő módosításáról (MK 2017/39. szám)

 

57/2017. (III.20.) Korm. rend. egyes kormányrendeletek fejlesztéspolitikai tárgyú módosításáról (MK 2017/39. szám)

 

1129/2017. (III.20.) Korm. hat. a 2018. évi fejlesztési mérföldkövek teljesítéséről (MK 2017/39. szám)

 

60/2017. (III.20.) Korm. rend. a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatásával érintett egyes kormányrendeletek módosításáról (MK 2017/40. szám)

 

61/2017. (III.20.) Korm. rend. a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság turizmussal és vendéglátással kapcsolatos egyes feladatainak meghatározásáról (MK 2017/40. szám)

 

62/2017. (III.20.) Korm. rend. a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III.26.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2017/40. szám)

 

63/2017. (III.20.) Korm. rend. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI.30.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2017/40. szám)

 

1139/2017. (III.20.) Korm. hat. az egyes munkaerőpiaci intézkedésekről (MK 2017/40. szám)

 

1140/2017. (III.20.) Korm. hat. a fiatalok pályaorientációját elősegítő tevékenységek támogatásáról (MK 2017/40. szám)

 

1141/2017. (III.20.) Korm. hat. a baromfi termékpálya egyes területein a madárinfluenzával összefüggésben szükséges állami beavatkozásról (MK 2017/40. szám)

 

1142/2017. (III.20.) Korm. hat. a Beszállítói Cselekvési Terv végrehajtásáról (MK 2017/40. szám)

 

1146/2017. (III.20.) Korm. hat. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2. „Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztés” prioritása keretében további kiemelt fejlesztések nevesítésével kapcsolatos feladatokról (MK 2017/40. szám)

 

1147/2017. (III.20.) Korm. hat. a KÖFOP-3.2.9-16-2016-00001 azonosító számú („A támogatáskezelés menedzsment feltételeinek biztosítása, színvonalának megőrzése az operatív programokat végrehajtók informatikai és infokommunikációs ellátásánál” című) kiemelt projekt megvalósításához szükséges fedezet biztosításáról (MK 2017/40. szám)

 

1150/2017. (III.20.) Korm. hat. Magyarország rövid- és középtávú közútfejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások összehangolásával és azok 2022-ig történő megvalósításával összefüggő egyes kormányhatározatok módosításáról (MK 2017/40. szám)

 

66/2017. (III.22.) Korm. rend. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X.9.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2017/42. szám)

 

2/2017. (III.22.) NGM rend. a Nemzeti Akkreditáló Hatóság eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 45/2015. (XII. 30.) NGM rendelet módosításáról (MK 2017/42. szám)

 

8/2017. (III.22.) OGY hat. a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tagjainak megválasztásáról szóló 11/2011. (III.9.) OGY határozat módosításáról (MK 2017/42. szám)

 

1158/2017. (III.22.) Korm. hat. Ideiglenes határátkelőhely megnyitásáról (MK 2017/42. szám)

 

1160/2017. (III.22.) Korm. hat. a minimálbér-emelésnek és a garantált bérminimum-emelésnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közvetlen vagy közvetett tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyes többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokra gyakorolt hatásairól, valamint a bérfejlesztéshez szükséges forrás biztosításáról (MK 2017/42. szám)

 

2017. évi XXI. tv. a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról (MK 2017/43. szám)

 

67/2017. (III.23.) Korm. rend. a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2017/43. szám)

 

14/2017. (III.23.) FM rend. a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról (MK 2017/43. szám)

 

2/2017. (III.27.) IM rend. a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V.18.) IM rendelet módosításáról

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A  Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Cvhr.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Egyszerűsített cégeljárás esetében, továbbá a  közkereseti társaság, a  betéti társaság, a  korlátolt felelősségű társaság és az egyéni cég esetében a cég bejegyzésének közzététele ingyenes.”

2. § A Cvhr. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) E rendeletnek a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról szóló 2/2017. (III. 27.) IM rendelettel módosított rendelkezéseit a 2017. március 16. napján vagy azt követően indult cégbejegyzési eljárásokban lehet alkalmazni azzal, hogy az  esetlegesen már befizetett közzétételi költségtérítés a 10. § (1) bekezdés e) pontja alapján kérelemre visszatérítendő.”

3. § Hatályát veszti az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 4/2006. (I. 26.) IM rendelet.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(MK 2017/44. szám)

 

2017. évi XXIV. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról

1. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a  továbbiakban: Étv.) 33/A.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/A. § (1) Egyszerű bejelentéssel történik

a) a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése,

b) műemlék kivételével, a  meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint

c) az a) és b) pontban foglalt építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

(2) A  természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel bejelenti a  300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységet, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.

(3) A természetes személy építtető – műemlék kivételével – egyszerű bejelentéssel bejelenti a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.

(4) Egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység esetén

a) az  építtető az  építési tevékenységet a  kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti a kormányrendeletben kijelölt szervnek,

b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,

c) a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni,

d) a bejelentéstől a kormányrendeletben meghatározottak szerint lehet eltérni.

(5) Az  egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység esetén az  építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.

(6) Az  egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenységet a  bejelentéstől számított tíz éven belül meg kell valósítani és a  felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a  kormányrendeletben kijelölt szervtől.

(7) A  (6)  bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig a  (2) vagy (3)  bekezdés szerinti építési tevékenységgel érintett lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésváltoztatás jogszabályi feltételei fennállnak. E tényt a (6) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni.

(8) Ha a  bejelentéstől számított tíz éven belül nem valósították meg az  (1)–(3)  bekezdés szerinti építési tevékenységet, a) új lakóépület építése esetén az elkészült építményt le kell bontani, b) meglévő lakóépület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani.

(9) A  (6)  bekezdés szerinti hatósági bizonyítványért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

2. § Az Étv. 47. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:)

„g) az  építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését vagy az  építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az  állékonyságot, az  életet és egészséget, a közbiztonságot veszélyezteti.”

3. § Az Étv. 48. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont a következő bc) és bd) alponttal egészül ki:

(Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet)

„bb) természetes személy esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült lakóépületben nem csak egy lakást kialakítva,

bc) természetes személy esetében a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítését nem saját lakhatás biztosítása céljából, nem saját lakhatásra szolgáló lakóépület tekintetében, vagy

bd) természetes személy építtető kivételével, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó lakóépület esetében bejelentéssel” (végzik.)

4. § Az Étv. a következő 60/E. §-sal egészül ki:

„60/E. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló 2017. évi XXIV. törvény hatálybalépése előtt indult építésügyi engedélyezési eljárások esetében az építési engedélyezési eljárást a kérelem benyújtása napján hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.”

5. § Az Étv.

a) 46. § (4) bekezdés a) pontjában az „a)–c) pontja” szövegrész helyébe az „a) és b) pontja” szöveg,

b) 47. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, c) pont ca) alpontjában, valamint 48. § (5) bekezdés d) pontjában a „köz- és vagyonbiztonságot” szövegrész helyébe a „közbiztonságot” szöveg,

c) 48/A. § (1a) bekezdésében a „(2) és (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(6) és (7) bekezdése” szöveg,

d) 48/A.  § (2)  bekezdésében az  „építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe az „építésügyi hatóság” szöveg,

e) 49. § (1) bekezdésében az „a 48. §” szövegrész helyébe az „a 48/A. §” szöveg,

f) 62.  § (3)  bekezdés 2.  pontjában az  „építésügyi hatóság” szövegrész helyébe az  „építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság” szöveg lép.

6. § Hatályát veszti az Étv.

a) 30/B. § (3) bekezdése,

b) 46. § (2) bekezdés c) pontja,

c) 46. § (3) bekezdés d) pontja,

d) 47. § (2) bekezdés e) pontjában a „valamint” szövegrész,

e) 48. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „vagy” szövegrész,

f) 1. melléklete.

7. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba

(MK 2017/45. szám)

 

16/2017 (III.29.) FM rend. a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI.12.) FVM rendelet módosításáról (MK 2017/46. szám)

 

4/2017. (III.29.) NGM rend. az egyes pénzügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról (MK 2017/46. szám)

 

5/2017. (III.30.) NGM rend. egyes NGM rendeleteknek a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezései hatálybalépése kapcsán szükséges módosításáról

 

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím és az 1–9. melléklet tekintetében a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 148. § (2) bekezdés a)–f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 34. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90.  § 1. és 16.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosítása

1. § A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 2. melléklet A 111. sorszámú Jövedéki ügyintéző megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 3. PÁLYATÜKÖR pont 3.2. A  részszakképesítés munkaterületének rövid leírása alpontjában az „és a  jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.  évi CXXVII.” szövegrész helyébe a „szóló 2016. évi LXVIII.” szöveg lép.

2. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet módosítása

2. § A jövedéki adóról szóló 2016.  évi LXVIII.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: 45/2016. NGM rendelet) 1. §-a a következő 5a. ponttal kiegészülve lép hatályba: (E rendelet alkalmazásában:) „5a. levált vagy megsérült zárjegyű zárjegyköteles jövedéki termék: az a termék, a) amelynél a  zárjegy részben vagy teljesen elvált a  csomagolástól, palacktól és zárókupaktól, de a  termék egyéb jellemzői alapján feltételezhető, hogy az korábban zárjeggyel ellátott volt, és a levált zárjegy a forgalmazás, tárolás, szállítás helyén megtalálható, és minden kétséget kizáróan a  termékkel vagy annak forgalmazójával, gyártójával összefüggésbe hozható, b) amelyen a zárjegy képe és formátuma felismerhető, egyedileg azonosítható, de funkcióját nem tölti be, vagy c) amelyen a zárjegy anyagában folytonossági hiány következett be;”

3. § (1) A 45/2016. NGM rendelet 2. § (2) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell)

„g) a  nyilvántartás alapbizonylataként használt egyéb bizonylat, az  üzemszünet ideje alatt alkalmazott papíralapú okmány, valamint a szabad forgalomban nem szabadforgalomba bocsátáskor vagy nem tagállami szállítás esetén alkalmazott bizonylat kivételével a  Jöt. 90.  §-a szerinti okmányok aláírására jogosult személy közokiratba foglalt aláírásmintáját, kivéve, ha

ga) az aláírásra jogosult aláírásmintáját az állami adó- és vámhatóság képviselőjének jelenlétében megadja,

gb) az  engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az  engedélyes aláírásával egyenértékű, EKO hitelességét igazoló, az  állami adó- és vámhatóság által engedélyezett, a  8.  melléklet szerinti bélyegző (a  továbbiakban: különleges bélyegző) alkalmazásának engedélyezését is kérik, vagy

gc) az  engedély iránti kérelemmel egyidejűleg a  szállítólevélen annak hitelességét igazoló felirat alkalmazásának engedélyezését kérik az állami adó- és vámhatóságtól,”

(2) A 45/2016. NGM rendelet 2. § (2) bekezdés m) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell) „m) az alkalmazott denaturálási eljárás leírását, valamint a 100. § (1) bekezdésben meghatározottól eltérő részleges denaturálási eljárás alkalmazása esetén a Jöt. 133. § (2) bekezdése szerinti iratok másolatát,”

(3) A 45/2016. NGM rendelet 2. § (2) bekezdése a következő o) ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell) „o) a Jöt. 92. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az eredeti hatósági erkölcsi bizonyítványt.”

4. § A 45/2016. NGM rendelet 7. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„7. § A Jöt. szerinti engedélyek mintáját a 18. melléklet tartalmazza.”

5. § A 45/2016. NGM rendelet 10. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a programmódosítás okának leírását.”

6. § A 45/2016. NGM rendelet 4. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A.  § (1) Az  EKO-t bizonylatkiállító programmal előállító és a  96.  § (1)  bekezdés szerinti nyilvántartást elektronikusan vezető személy kérelmére az okmány előállításához és a nyilvántartás vezetéséhez az állami adó- és vámhatóság sorszámtartományt ad ki.

(2) A felhasználó az (1) bekezdés szerint kiadott sorszámtartományból felhasznált azonosító számokról a tárgyhót követő hónap 10. napjáig számol el az állami adó- és vámhatóság felé.”

7. § A 45/2016. NGM rendelet 14. § (3) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A készletbevallás tartalmazza)

„c) a tárolóegységekben lévő jövedéki termék megnevezését, – az üzemanyagtöltő állomás kivételével – KN-kódját, mennyiségét (az adó alapjául szolgáló mértékegységben, üzemanyagtöltő állomás esetén az  értékesítésnél alkalmazott mértékegységben);”

8. § (1) A 45/2016. NGM rendelet 21. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(7) A Magyar Honvédség adóraktári engedéllyel rendelkező, vám- és határforgalmi feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egysége és a  rendőrség adóraktári engedéllyel rendelkező szervezeti egysége az  1.  melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást vezet és adatszolgáltatást teljesít, a nyilvántartás vezetése esetében azzal az eltéréssel, hogy a  nyilvántartásban a  Jöt. 112.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti technikai készletmozgást is szerepeltetni kell az  üzemanyagtöltő pontra és az  onnét vissza történő szállítás szerinti bontásban, a  termékre vonatkozóan kötelezően szerepeltetendő adatokon túl mindkét esetben megadva az  üzemanyagtöltő pont megnevezését és a kiállított számviteli bizonylat sorszámát is.”

(2) A 45/2016. NGM rendelet 21. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(8) A  Jöt. 9.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti értékesítést végző adóraktár engedélyese – abban az  esetben is, ha az utas úti célja tagállam – az 1. melléklet szerinti adattartalommal vezetett nyilvántartásában és az ebből teljesített adatszolgáltatásban kiskereskedelmi eladási árként az általa forintban meghatározott kiskereskedelmi eladási árat, devizában meghatározott kiskereskedelmi eladási ár esetén pedig annak a tárgyévet megelőző év december 20-án érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított összegét kell szerepeltetnie.”

9. § A 45/2016. NGM rendelet 22. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„22. § Az adóraktár engedélyese – a 20. § szerinti eset kivételével – a Jöt. 24. §-a szerinti adatszolgáltatást – a 21. § (7) bekezdése és az 56. § (3) bekezdése szerinti eltéréssel – az 1. melléklet szerinti adattartalommal, – a Jöt. 24. § (1) bekezdése szerint havi adatszolgáltatásra kötelezett kivételével – napi bontásban teljesíti.”

10. § A 45/2016. NGM rendelet 29. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az  üzemi motorikusgáztöltő-állomás forgalmáról az  üzemeltető nyilvántartást vezet, amelybe naponta bejegyzi a gáztartály szintmérő műszeréről leolvasott százalékos érték alapján a nyitó-záró készletet. A beszerzett mennyiséget szállítónként és azon belül annak a telephelynek a feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt. A  felhasznált mennyiséget a  kimérőszerkezet számlálója szerint, a  számláló induló és záró állásának feltüntetésével, ezen belül továbbá saját felhasználás és – azonos telephelyen a tartályt szerződés alapján használó esetében – használónkénti felhasználás szerinti részletezésben adja meg. Nem rendeltetésszerű használatból eredő készletcsökkenés esetén, az  állami adó- és vámhatósághoz történt bejelentést követően, jegyzőkönyv alapján történik a készletcsökkenés rögzítése a nyilvántartásban.”

11. § A 45/2016. NGM rendelet 33. § (4) bekezdése a következő e) ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az elektronikus átvételi elismervényben kiegészítő adatként meg kell adni)

„e) azon felhasználói engedélyes engedélyszámát vagy nyilvántartásba vett felhasználó nyilvántartási számát, akinek a részére a bejegyzett kereskedő a jövedéki terméket tagállamból behozza.”

12. § (1) A 45/2016. NGM rendelet 36. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A Jöt. 64.  § szerinti okmányként, valamint ha a  szabadforgalomba bocsátás a  jövedéki termék közvetlen átadásával valósul meg, a szabadforgalomba bocsátás bizonylataként olyan bizonylat fogadható el, amely tartalmazza a kiszállítás, átadás)

„cc) célját [így különösen értékesítés, átszállítás másik telephelyre, megsemmisítésre szállítás, (2a) bekezdés szerinti tevékenység],”

(2) A 45/2016. NGM rendelet 36. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(2a) Nem kell tartalmaznia az  (1)  bekezdés szerinti bizonylatnak az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti adatokat, ha a jövedéki engedélyes kereskedő szállító a szállításkor nem ismeri a jövedéki engedélyes kereskedő vagy jövedéki kiskereskedő vevő adatait vagy a  részükre értékesített jövedéki termék pontos mennyiségét, és az  e  bekezdés szerinti tevékenységre történő utalást az (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti adat egyértelműen tartalmazza.

(2b) Nem kell tartalmaznia az  (1)  bekezdés szerinti bizonylatnak az  (1)  bekezdés e)  pontja szerinti adatokat, ha az  engedélyes a  Jöt. 24.  § (1)  bekezdése és a  Jöt. 24.  § (4)  bekezdés b)  pontja szerinti adatszolgáltatásában szerepelteti az  (1)  bekezdés e)  pontja szerinti adatokat, és az  engedélyes nyilvántartásában a  bizonylat azonosító számához rendelt információkból ellenőrzéskor megállapítható a  termék készlettípusa és mennyisége (az  adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben), a készletváltozás jogcímkódja és a termék fajtakódja.”

(3) A 45/2016. NGM rendelet 36. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A  Jöt. 9.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti adóraktár engedélyese – abban az  esetben is, ha az  utas úti célja tagállam – által az  értékesítésről kiállított bizonylatnak az  (1)  bekezdéstől eltérően a  termék kereskedelmi megnevezését, kereskedelmi mennyiségét és cikkszámát, valamint a  beszállókártya számát kell tartalmaznia, ha az  engedélyes nyilvántartásában ezen adatokhoz rendelt információkból ellenőrzéskor megállapítható a  termék készlettípusa, a készletváltozás jogcímkódja és a termék fajtakódja.”

(4) A 45/2016. NGM rendelet 36. §-a a következő (5a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5a) A  Jöt. 9.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti adóraktár engedélyese – abban az  esetben is, ha az  utas úti célja tagállam – az  általa szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kiszállítást követő 72 órán belül részben vagy teljes mennyiségében történő visszaszállítása esetén az  adóraktárba visszaszállított jövedéki termékről az (5) bekezdéstől eltérően a (3) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó bizonylatot állít ki.”

(5) A 45/2016. NGM rendelet 36. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(7) Az LPG szabadforgalomba bocsátás céljából végzett kiszállítása esetén, ha az LPG értékesítése előre pontosan nem ismert mennyiségekben, különböző adómértékeken valósul meg, az  adóraktár engedélyese a  szállításról kiállított (1) bekezdés szerinti bizonylaton nem köteles szerepeltetni az (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokat, és a  ténylegesen szabadforgalomba bocsátott LPG mennyiségét a  szabadforgalomba történő kiszállítást követően legkésőbb 72 órán belül vezeti be a nyilvántartásába az értékesítésről kiállított számlák, nyugták alapján.”

13. § A 45/2016. NGM rendelet 42. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az  adózott üzemanyagoknak a  fuvarozás során vagy az  üzemanyagtöltő állomáson, a  jövedéki engedélyes kereskedő, valamint a  végfelhasználó telephelyén a  lefejtéskor bekövetkezett keveredése esetén a  keveredett termék az MSZ EN ISO/IEC 17025. számú szabvány szerint, akkreditált laboratórium szakvéleménye alapján vehető nyilvántartásba és forgalmazható, a keveredés észleléskor megállapított mennyiség tekintetében.”

14. § A 45/2016. NGM rendelet 43. § a) pont ab) és ac) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

[A Jöt. 84. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus ügyintézés keretében az állami adó- és vámhatósággal létesített közvetlen kapcsolati rendszeren keresztül intézhető]

„ab) a Jöt. 62. § (1) bekezdés szerinti EKO adatainak,

ac) a Jöt. 64. § szerinti szállítólevél adatainak,” (megküldése,)

15. § A 45/2016. NGM rendelet 49. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) Az  állami adó- és vámhatóság a  Jöt. 85.  § (1)  bekezdése szerinti vizsgálati díj, szállítási, kiszállítási és egyéb költség előre meghatározható összegeit tájékoztatásban teszi közzé, és a  közzétett tájékoztatásban foglaltakra figyelemmel hoz döntést a felmerült költségekről.”

16. § A 45/2016. NGM rendelet 50. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a szakértői vizsgálat eredménye az állami adó- és vámhatóság álláspontját igazolja, a szakértői vizsgálat költsége az ügyfelet terheli.”

17. § A 45/2016. NGM rendelet a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A.  § A Jöt 9.  § (1)  bekezdés i)–j)  pontjában meghatározott esetben az  egyes, az  általános forgalmi adót és a jövedéki adót érintő kiváltságok, kedvezmények és mentességek érvényesítésének végrehajtásáról szóló 11/2010. (III. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: 11/2010. PM rendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.”

18. § (1) A 45/2016. NGM rendelet 64. § (1) bekezdése a következő c) ponttal kiegészülve lép hatályba:

[A Jöt. 12. § a) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:]

„c) a  zárjeggyel ellátott jövedéki termék esetén a  zárjegy állami adó- és vámhatóság képviselőinek jelenlétében elvégzett megsemmisítéséről, illetve érvénytelenítéséről a  93/L.  § rendelkezéseinek alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.”

(2) A 45/2016. NGM rendelet 64. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) Az  (1)  bekezdés c)  pont szerinti felülragasztással történő érvénytelenítéssel egy tekintet alá esik a  zárjegyen fekete színű, nyomtatott „E” betű feltüntetése.”

19. § A 45/2016. NGM rendelet 65. §-a a következő d) ponttal kiegészülve lép hatályba:

[A Jöt. 12. § b) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:]

„d) a  zárjeggyel ellátott jövedéki termék esetén a  zárjegy állami adó- és vámhatóság képviselőinek jelenlétében elvégzett megsemmisítéséről, illetve érvénytelenítéséről a  93/L.  § rendelkezéseinek alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.”

20. § A 45/2016. NGM rendelet 66. §-a a következő c) ponttal kiegészülve lép hatályba:

[A Jöt. 77. § (3) bekezdése szerinti adó-visszaigénylési jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:]

„c) a  zárjegy állami adó- és vámhatóság képviselőinek jelenlétében elvégzett megsemmisítéséről, illetve érvénytelenítéséről a 93/L. § rendelkezéseinek alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.”

21. § A 45/2016. NGM rendelet 67. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„67.  § (1) A Jöt. 12.  § c) és i)  pontjában meghatározott esetben üzemanyag katonai célú felhasználása utáni adó-visszaigénylés a  kölcsönös logisztikai segítségnyújtás NATO szabványos előírásairól szóló STANAG  2034 „ANNEX A” melléklet szerinti, szabályszerűen kitöltött feltöltési bizonylat és a külföldi fegyveres erő magyarországi csapatmozgására kiadott engedély birtokában érvényesíthető.

(2) Ha a beszerzés nem a Magyar Honvédség adózott termékkészletéből történik, a Jöt. 12. § i) pontjában és 53. § (1)  bekezdés d)  pont dc)  alpontjában meghatározott szervezet vagy személy által történő adó-visszaigénylés érvényesítése során a 11/2010. PM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.”

22. § A 45/2016. NGM rendelet 68. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„68. § (1) A Jöt. 12. § d) és e) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság érvényesítéséhez benyújtott, a címzett tagállam hatóságának igazolása valóságtartalmának ellenőrzése érdekében az  állami adó- és vámhatóság –  a  jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a  2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. május 2-i 389/2012/EU tanácsi rendelet szerint eljárva – megkereséssel élhet a  címzett tagállam illetékes hatósága felé.

(2) A  Jöt. 12.  § d) és e)  pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság érvényesítéséhez a  zárjegy állami adó- és vámhatóság képviselőinek jelenlétében elvégzett megsemmisítéséről, illetve érvénytelenítéséről a  93/L.  § rendelkezéseinek alkalmazásával felvett jegyzőkönyvvel is rendelkezni kell.”

23. § A 45/2016. NGM rendelet 79. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Nem érvényesíthető az  adó-visszaigénylési jogosultság, ha a  mezőgazdasági termelő az  adott erdő vonatkozásában az erdő felújítására vagy a felújítás befejezésére jogszabályban, vagy a területileg illetékes erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatal járási hivatala (a  továbbiakban: erdészeti hatóság) határozatában megállapított határidőt túllépte.”

24. § A 45/2016. NGM rendelet 84. § (1) bekezdés a) és b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az állami adó- és vámhatóság a Jöt. 117. §-a szerinti, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylési jogosultságot az ellenőrzési és kockázatelemzési tevékenysége keretében)

„a) a  Jöt. 117.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti mezőgazdasági termelő vonatkozásában a  mezőgazdasági munka elvégzését illetően a  megművelt termőföld helyrajzi száma alapján megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti – Pest megyében az  érdi, Csongrád megyében a hódmezővásárhelyi – járási hivatala (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv),

b) a  Jöt. 117.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti mezőgazdasági termelő vonatkozásában a  felújított erdő erdészeti azonosítója alapján a  visszaigénylés alapjául szolgáló tevékenység elvégzése szerinti év június 30-i vagy december  31-i nyilvántartási állapota alapján az  erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdő nagyságát, az  erdő felújítására vagy az erdő felújításának befejezésére megállapított határidő betartását, a használó személyét illetően az erdészeti hatóság,”

(által a  munkaműveletek elvégzésének igazolásául – az  állami adó- és vámhatóság elektronikus úton megküldött megkeresésére – rendelkezésre bocsátott információk alapján vizsgálja.)

25. § A 45/2016. NGM rendelet a következő VIII/A. fejezettel egészül ki:

„VIII/A. ZÁRJEGY, HIVATALOS ZÁR

40/A. A zárjegy általános szabályai

93/A. § (1) A zárjegy leírását a 21. melléklet tartalmazza.

(2) A  zárjegyet hamisítás elleni védelemmel kell ellátni, melynek kialakítása során figyelembe kell venni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakvéleményét.

(3) A  zárjegy előállítója a  gyártott, a  tárolt és az  állami adó- és vámhatóságnak átadott zárjeggyel naptári félévenként tételesen elszámol.

(4) Az  előállítás, a  tárolás és a  kiadás során keletkező selejtes, sérült zárjegyet a  zárjegy előállítójának és az  állami adó- és vámhatóságnak a  képviselőiből álló bizottság jegyzőkönyv felvétele mellett − a  zárjegyek tételes ellenőrzését, számbavételét követően − megsemmisíti.

40/B. A zárjegy megrendelése

93/B. § (1) A 22. melléklet szerinti adattartalmú, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon benyújtható zárjegymegrendelést az  állami adó- és vámhatóság a  megrendelés beérkezésének napját követő 7. munkanapig, ha a megrendelt mennyiség meghaladja a megrendelés benyújtását megelőző 6 hónapban átvett, új engedélyes esetén a  féléves szinten felhasználni tervezett mennyiséget, a  megrendelés beérkezésének napját követő 21. munkanapig teljesíti.

(2) Az  egy alkalommal megrendelhető zárjegy mennyisége a  21.  melléklet szerinti zárjegy kiszerelési egységre megadott darabszám vagy annak egész számú többszöröse lehet.

(3) Adóraktár legfeljebb az éves termeléshez szükséges mennyiségű zárjegykészletet tarthat.

(4) Az  eseti bejegyzett kereskedő, az  importáló és a  jövedéki engedélyes kereskedő zárjegymegrendelést beszerzésenként vagy importügyletenként nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz.

93/C.  § (1) Az  állami adó- és vámhatóság a  megrendelés visszaigazolása előtt megvizsgálja a  megrendelés mennyiségi megalapozottságát.

(2) A  megrendelés visszaigazolása a  kiadható zárjegymennyiséget, az  átadás helyét, időpontját és a  zárjegy előállítási költségét tartalmazza.

(3) Pálinka zárjegy megrendelése esetén a  megrendelő nyilatkozni köteles arról, hogy a  megrendelt zárjeggyel ellátandó zárjegyköteles jövedéki termék megfelel-e a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 2. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

40/C. A zárjegy kiadása

93/D. § (1) A zárjegy az előállítási költségének igazolt megfizetését követően adható ki.

(2) Nem adható ki a zárjegy az igénylőnek, ha az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett végrehajtható adótartozása van, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek számára.

(3) A zárjegy tételes kiadása a 21. melléklet szerinti szalagozott köteg vagy doboz kiadásával történik.

(4) A  zárjegy kiadásának helye a  zárjegyet előállító nyomda telephelye, a  kiadásról az  állami adó- és vámhatóság szállítólevelet állít ki, mely tartalmazza az átadás-átvétel időpontját, a zárjegy választékát, mennyiségét, sorszámát. Az átadást-átvételt az állami adó- és vámhatóság és a zárjegyigénylő igazolja.

(5) A zárjegyigénylőnek a Jöt. szerinti zárjegyhiány utáni fizetési kötelezettsége a kiadás időpontjától áll fenn.

40/D. A zárjegy előállítási költsége

93/E.  § (1) Az  állami adó- és vámhatóság − a  zárjegy előállítójával történő szerződéskötést követően − a  zárjegy előállítási költségéről, a  zárjegy egységáráról és a  szerződés időtartamáról az  előállítási költség változását megelőzően az internetes honlapján történő közzététel útján tájékoztatja a zárjegyigénylőket. A kialakuló egységnyi fizetendő előállítási költségnek a hamisítás elleni megfelelő szintű védelmet a legkisebb költségterhelés mellett kell biztosítania.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a zárjegy előállítási költségének megfizetéséről számlát állít ki, amelyet legkésőbb a zárjegy átadásával egyidejűleg ad át a zárjegyigénylőnek.

(3) A zárjegyigénylő a zárjegyelőállítási költség megfizetését átutalással teljesíti.

(4) A  zárjegyigénylő megtéríti a  megrendelt, de a  zárjegymegrendelés visszaigazolásában az  átvételére megjelölt napot követő 10. munkanapig át nem vett zárjegy előállítási költségét. A  zárjegyigénylő fizetési kötelezettsége a zárjegymegrendelés visszaigazolásában az átvételére megjelölt napot követő 11. munkanapon keletkezik.

(5) Az  állami adó- és vámhatóság intézkedik a  visszaküldött minőséghibás zárjegy után megfizetett zárjegyelőállítási költségnek a − zárjegy visszavételét követő 15 munkanapon belül történő − visszatérítéséről.

(6) A  93/G.  § szerint megrendelt zárjegy előállítási költségét a  jövedéki terméket forgalmazónak nem kell megfizetnie.

40/E. A zárjegy alkalmazása

93/F. § (1) A forgalmazás során a zárjegy sorszámának és vonalkódjának bármely módon történő eltakarása – kivéve a  díszdoboz csomagolású jövedéki terméket, illetve az  állami adó- és vámhatóság által engedélyezett egyéb csomagolást, valamint az olyan biztonsági eszköz alkalmazását, melynek eltávolítása nem jár a zárjegy sérülésével, olvashatatlanná tételével –, felülragasztása, a zárjegyen felirat alkalmazása tilos.

(2) A  gyűjtőcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli vagy hamis zárjegyű zárjegyköteles jövedéki terméket a  forgalomból haladéktalanul, véglegesen ki kell vonni, a  termék kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, darabszámát, alkoholtermék esetén tényleges alkoholtartalmát is tartalmazó leltárjegyzéket kell két példányban készíteni, melynek egyik példányát a  következő munkanap végéig az  állami adó- és vámhatóság részére tájékoztatásul be kell nyújtani.

(3) A zárjegyköteles alkoholtermék különleges formájú vagy zárási módú palackban vagy palacktól eltérő fogyasztói csomagolásban a  fogyasztói csomagolásra az  állami adó- és vámhatóság által jóváhagyott módon felhelyezett zárjeggyel forgalmazható.

(4) Az  alkoholterméknek minősülő nem uniós áru, valamint az  adóhatósági, a  bírósági végrehajtási eljárásban lefoglalt áru esetén a  zárjeggyel való ellátási kötelezettség azt az  adóraktár engedélyest, jövedéki engedélyes kereskedőt vagy jövedéki kiskereskedőt terheli, amely vagy aki a  nem uniós árut átveszi, és az  ilyen zárjegyfelhasználásról a  zárjegyigénylőnek nem minősülő zárjegyfelhasználó is a  zárjegyigénylőre vonatkozó szabályok alkalmazásával számol el.

(5) A zárjegyfelhasználó a zárjeggyel ellátott és a zárjegy nélküli zárjegyköteles jövedéki termék azonos telephelyen történő tárolása esetén köteles biztosítani a két termékkészlet elkülönített számbavehetőségét.

93/G.  § (1) A  szabadforgalomban levált vagy megsérült zárjegyű zárjegyköteles jövedéki terméket a  jövedéki engedélyes kereskedőnek vagy jövedéki kiskereskedőnek ki kell vonnia a  forgalomból és elkülönítve kell tárolnia, valamint – a  termék továbbforgalmazási szándéka esetén – a  termék kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, darabszámát, alkoholtermék esetén tényleges alkoholtartalmát, a  termék származását igazoló okmány típusát, számát, valamint az  igényelt zárjegy mennyiségét és típusát is tartalmazó leltárjegyzéket kell két példányban készíteni és egyik példányát a  következő munkanap végéig az  állami adó- és vámhatóság részére benyújtani. A leltárjegyzéknek az állami adó- és vámhatóság részére történő benyújtása zárjegymegrendelésnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megrendelésben kizárólag jövedéki engedélyes kereskedő vagy jövedéki kiskereskedő birtokában lévő zárjegyköteles jövedéki termékről levált vagy megsérült zárjegy típusával megegyező zárjegy igényelhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megrendelés alapján az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja jövedéki engedélyes kereskedőt vagy jövedéki kiskereskedőt a megrendelt zárjegy rendelkezésre bocsátásának – a jövedéki engedélyes kereskedővel vagy jövedéki kiskereskedővel előre egyeztetett – időpontjáról és helyszínéről.

(4) Az  (1)  bekezdés szerinti megrendelt zárjegyet a  megsérült zárjegy eltávolítását követően az  állami adó- és vámhatóság helyezi fel a  termékre, és a  felhelyezésről jegyzőkönyvet készít. A  levált vagy megsérült zárjegyű zárjegyköteles jövedéki termék egyedi azonosításra alkalmas sérült vagy levált zárjegyét az  állami adó- és vámhatóság a  zárjegyfelhelyezéssel egyidejűleg megsemmisíti, vagy amennyiben a  megsemmisítés helyszíni feltételei nem állnak fenn, úgy azt megsemmisítés céljából elszállítja.

93/H.  § Cigaretta és szivarka esetében a  zárjegyet a  gyártási folyamat során, közvetlenül a  dobozra, – fóliacsomagolás esetén – a fóliacsomagolás alá kell felragasztani.

40/F. Adatszolgáltatás a zárjegy-készletváltozásról

93/I.  § A Jöt. 74.  § (3)  bekezdése szerinti zárjegyigénylő a  Jöt. szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az 1. melléklet III. pontja szerinti adattartalommal teljesíti.

93/J. § (1) A zárjegyfelhelyezésre vonatkozó adatokat a zárjegyigénylő adatszolgáltatásban zárjegyköteles jövedéki termékenként,

a) a  zárjegyköteles jövedéki termékre általa alkalmazott globális áru azonosító szám (a  továbbiakban: GTIN szám) vagy

b) – amennyiben a zárjegyigénylő a zárjegyköteles jövedéki termékre nem alkalmaz GTIN számot – az állami adó- és vámhatóság által képzett egyedi azonosító szám (a továbbiakban: hatósági termékazonosító-szám) szerint, azon belül élelmiszer esetében az  élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló miniszteri rendelet szerinti tételazonosító jelölés, illetve – amennyiben ilyen jelölés feltüntetése nem kötelező, akkor – az  élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az  Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az  élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18.  cikk (4)  bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő jelölés (a továbbiakban együtt: tételazonosító) szerint részletezve köteles megadni.

(2) A zárjegyigénylő köteles

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a zárjegyköteles jövedéki termék GTIN számát az 1. melléklet III. rész 4. pontja szerinti adattartalommal bejelenteni,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a zárjegyköteles jövedéki termékre hatósági termékazonosító-számot – az 1. melléklet III. rész 4. pontja szerinti adatok megadásával – igényelni az e célra az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

(3) A GTIN szám bejelentését vagy a hatósági termékazonosító-szám igénylését a tételazonosító használatba vételét megelőzően kell megtenni.

(4) Az  állami adó- és vámhatóság a  hatósági termékazonosító-számot az  igénylés benyújtásától számított 5 munkanapon belül küldi meg az igénylőnek.

40/G. A zárjegyfelhasználás elszámolása

93/K.  § (1) A  zárjegyigénylő által a  Jöt. 24.  §-a szerinti adatszolgáltatásban az  állami adó- és vámhatóságnak bejelentett zárjegykészlet-változások jövedéki bizonylata

a) harmadik országba történő kiszállítás, harmadik országból történő visszaszállítás esetén a vámokmány;

b) telephelyről való egyéb kiszállítás, visszaszállítás esetén a szállítólevél;

c) zárjegyköteles jövedéki termékre történő felhelyezés esetén a gyártási vagy raktárbizonylat, harmadik országban történt felhelyezés esetén vámokmány.

(2) A  zárjegy zárjegyigénylő érdekkörén kívüli elháríthatatlan okból – kivéve a  lopás esetét – történt megsemmisülése esetén a zárjegyigénylőnek a zárjegyhiány jogkövetkezményei alóli mentesüléshez a rendőrség és a tűzoltóság által felvett jegyzőkönyvvel is rendelkeznie kell.

93/L.  § (1) Az  állami adó- és vámhatóság az  elszámolási időszakonkénti zárjegyelszámolásról − a  (2)  bekezdés szerinti tartalommal − jegyzőkönyvet vesz fel.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az elszámolási időszak kezdő napján készleten lévő zárjegy mennyiségét (nyitókészlet);

b) az elszámolási időszakban átvett zárjegy mennyiségét, az átvétel keltét;

c) az elszámolási időszakban felhasznált, bizonylattal igazolt zárjegy darabszámát;

d) csökkentő tételként

da) az állami adó- és vámhatóság által visszavett, feleslegessé vált vagy minőséghibás zárjegy darabszámát,

db) a  gyártás közben megsérült és tételes elszámolás mellett az  állami adó- és vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített vagy a 93/M. § (3) bekezdése szerint elszámolt zárjegy darabszámát,

dc) a  zárjegy igénylőjének érdekkörén kívüli elháríthatatlan okból – ide nem értve a  lopás esetét – használhatatlanná vált, megsemmisült zárjegy darabszámát, ha az biztonsággal megállapítható,

dd) az állami adó- és vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített, feleslegessé vált zárjegy darabszámát;

e) a jegyzőkönyv keltének napján

ea) telephelyen készleten lévő,

eb) tagállamba kiszállított,

ec) harmadik országba kiszállított,

ed) más telephelyre kiszállított, fel nem használt zárjegy mennyiségét (zárókészlet);

f) az elszámolási időszakban keletkezett zárjegyhiányt.

93/M.  § (1) A  gyártás közben megsérült zárjegy elszámolása tételesen vagy a  (3)  bekezdésben meghatározott módon történhet. A zárjegy kézi felhelyezése esetén csak a tételes elszámolás alkalmazható.

(2) Tételes elszámolás esetén a  zárjegyigénylő a  megsérült zárjegyet köteles annak darabjai összerakásával gyűjtőívre felragasztani. A  megsérült zárjegy csökkentő tételként csak akkor fogadható el, ha annak több mint 50%-át felragasztották a gyűjtőívre, és megállapítható annak hitelessége és sorszáma, valamint azon újabb, ismételt felhasználás nyomai nem láthatók. Egy gyűjtőívre legfeljebb 50 db sérült zárjegyet lehet felragasztani.

(3) Ha a  zárjegyigénylő a  zárjegyköteles jövedéki termék gyártása közben megsérült zárjegyet a  (2)  bekezdésben meghatározott módon nem tudja elszámolni, a  zárjegy elszámolásában csökkentő tételként a  tényleges mennyiség, de legfeljebb az elszámolási időszakban gyártott zárjegyes termékek csomagolási egységben kifejezett mennyiségének (darabszámának)

a) az 5000 db/óra kapacitás alatti csomagológéppel történő zárjegyfelhelyezés esetén 0,5%-a,

b) az 5000 db/óra kapacitást elérő csomagológéppel történő zárjegyfelhelyezés esetén 0,75%-a számolható el a zárjegykészlet igazolt csökkenéseként.

(4) A zárjegyköteles jövedéki termék gyártása közben megsérült és összegyűjtött, a (2) bekezdésben meghatározott elszámolás esetén a felragasztott, sérült zárjegyet, valamint azt a sérülésmentes, feleslegessé vált zárjegyet, amely nem kerül az  állami adó- és vámhatósághoz visszaküldésre, az  állami adó- és vámhatóság a  zárjegyfelhasználó jelenlétében megsemmisíti.

93/N.  § (1) A  zárjegynek a  zárjegyigénylő érdekkörébe nem tartozó, elháríthatatlan okból bekövetkező használhatatlanná válását, megsemmisülését a  zárjegyigénylő az  eseményt követően haladéktalanul bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Az  állami adó- és vámhatóság készletfelvétellel, illetve a  rendelkezésére álló adatokból állapítja meg a csökkenésként figyelembe vehető mennyiséget.

93/O.  § Az importáló és a  másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre szállító személy esetében a  készletelszámolást az  egy alkalommal átvett zárjegy mennyiségére vonatkozóan kell elvégezni a zárjegy átvételétől számított 90 napon belül.

40/H. Párlat zárjegyre vonatkozó különös szabályok

93/P.  § (1) A  bérfőzött párlat nem adóraktárnak történő értékesítéséhez szükséges zárjegy megrendelésére, kiadására, átvételére és alkalmazására a  40/B–40/E. alcím rendelkezéseit az  ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A bérfőzetőre nem kell alkalmazni a 40/F–40/G. alcím rendelkezéseit.

(2) A bérfőzető kizárólag párlat zárjegy megrendelésére jogosult.

(3) A bérfőzető a párlat zárjegy megrendelésére irányuló kérelmet a 14. mellékletben meghatározott adattartalmú, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyújtja be.

(4) A  párlat zárjegy előállítási költségének megfizetése történhet készpénzfizetéssel, fizetési számlára történő készpénz befizetéssel vagy átutalással.

(5) A párlat zárjegy kiadása az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén történik.

40/I. Hivatalos zár

93/Q.  § (1) A  hivatalos zárat egyedi azonosító jellel, sorszámmal és hamisítás elleni védelemmel vagy – nem papíralapú eszköz esetében – el nem távolítható, át nem javítható egyedi feliratozással kell ellátni.

(2) A hivatalos zár előállítására vonatkozó engedélyre olyan személy jogosult, akinek az állami adó- és vámhatóság felé nincs vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék-tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, valamint rendelkezik

a) a  hivatalos zár követelményeit teljesítő eszköz előállításához szükséges műszaki, technikai és technológiai feltételekkel,

b) zárt rendszerű, a  szigorú elszámolást lehetővé tevő technológiai-szervezeti rendszerrel és azt szabályozó biztonsági szabályzattal,

c) a  tevékenység jellegének megfelelő belső ellenőrzési rendszerrel, biztonsági személyzettel és technikai berendezéssel és

d) az  előállítás során keletkezett selejt és hulladék anyag megsemmisítéséhez szükséges berendezéssel vagy a megsemmisítést más módon biztosító eljárási renddel.

(3) Az  eszköz hivatalos zárként történő elfogadására és a  hivatalos zár előállításának engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a hivatalos zár műszaki rajzát és mintadarabját,

b) az egyedi azonosító jel leírását,

c) a hivatalos zár előállításának folyamatát tartalmazó technológiai dokumentációt,

d) papíralapú eszköz esetén a hamisítás elleni védelmi elemek leírását és a védelmi elemek ismeretével rendelkező személyek nevét, személyi adatait és

e) a  15.  mellékletben előírt adattartalmú nyilvántartás mintáját, számítógépes nyilvántartás-vezetés esetén annak leírását.

(4) Az  eszköz hivatalos zárként történő elfogadására és a  hivatalos zár előállításának engedélyezésére irányuló kérelemben meg kell adni a  hivatalos zár alkalmazási körét (űrtartalom-megjelöléssel), felhelyezésének módját és az évente gyártani tervezett mennyiséget.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az eszköz hivatalos zárként történő elfogadására és a hivatalos zár előállításának engedélyezésére irányuló eljárásba szakértőként bevonja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának képviselőiből álló Hivatalos Zár Bizottságot, és a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetet – a szakterületét érintő kérdésekben – szakvélemény készítésére kérheti fel.

(6) A Hivatalos Zár Bizottság a szakértőként történő bevonástól számított 15 napon belül ad indokolt szakvéleményt az eszköz borászati felhasználhatóságával kapcsolatban.

(7) A  Hivatalos Zár Bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. A Hivatalos Zár Bizottság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával egyetértésben kialakított ügyrend szerint működik.

(8) Az  állami adó- és vámhatóság a  hivatalos zár előállítójának engedélyét visszavonja, ha az  engedélyezési és működési feltételek az állami adó- és vámhatóság felhívására sem teljesülnek.

(9) Az  állami adó- és vámhatóság az  engedély kiadásáról, valamint visszavonásáról a  határozat egy példányának megküldésével − a határozat kiadásával egyidejűleg − tájékoztatja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát.

(10) A hivatalos zár előállítója a 15. melléklet szerinti adattartalmú, az állami adó- és vámhatóság által jóváhagyott nyilvántartást vezet tevékenységéről.

(11) A hivatalos zár előállítója az állami adó- és vámhatóság felé adatszolgáltatását hivatalos zár felhasználónkénti, zártípusonkénti és azon belül sorszámtartományonkénti részletezéssel az  állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.

93/R. § (1) Megsérült vagy minőséghibás hivatalos zárat a termék csomagolására felhelyezni, ilyen zárral terméket forgalmazni tilos.

(2) Az  adófelfüggesztéssel végzett szállítás során csendes bor vagy egyéb csendes erjesztett ital szállítására alkalmazott jövedéki okmány termék azonosítására szolgáló rovatában vagy az  okmányhoz csatolt mellékleten fel kell tüntetni az alkalmazott hivatalos zár egyedi azonosító jelét és sorszámát vagy sorszámtartományát. Abban az  esetben, ha a  feladóé helyett az  átvevő adóraktár engedélyesének hivatalos zára kerül a  termékre, a  jövedéki okmányon e körülményt is jelezni kell. (3) A hivatalos zár felhasználója

a) biztosítja a hivatalos zárak biztonságos helyen történő tárolását,

b) az  általa átvett, felhasznált hivatalos zárakról telephelyenként és zártípusonként a  16.  melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást vezet folyamatosan,

c) a  Jöt. 138.  § (5)  bekezdése szerinti adatszolgáltatást – az  egyszerűsített adóraktár engedélyese és a  kisüzemi bortermelő kivételével – az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.

(4) A több telephellyel rendelkező hivataloszár-felhasználó a telephelyei között hivatalos zárat kizárólag a zár egyedi azonosító jelét és sorszámát vagy sorszámtartományát tartalmazó szállítólevéllel szállíthat.

(5) A  harmadik országból vagy a  más tagállamból behozott csendes bor vagy egyéb csendes erjesztett ital csomagolására a hivatalos zár belföldön is felhelyezhető.

(6) A  harmadik országba exportált vagy a  más tagállamba kiszállított csendes bor vagy egyéb csendes erjesztett ital csomagolásán hivatalos zárat nem lehet alkalmazni, illetve azt papíralapú eszköz esetén felülragasztással érvényteleníteni kell. Az érvénytelenítéssel egy tekintet alá esik a hivatalos záron a „...zár ...” szövegrészt részben vagy egészben eltakaró, fekete színű, nyomtatott „E” betű feltüntetése.”

26. § A 45/2016. NGM rendelet 95. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Nem adható ki a bérfőzött párlat kedvezményes adómértékkel, ha a bérfőzető)

„a) a 94. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozattételt elmulasztja, vagy”

27. § A 45/2016. NGM rendelet 104. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1–43. alcím, a 99. §, a 100. § (1) bekezdés a)–h) pontja, a 100. § (2) bekezdése, a 101–103. § és a 47. alcím, valamint az 1–21. melléklet 2017. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 100. § (1) bekezdés i) pontja 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.”

28. § A 45/2016. NGM rendelet 105–108. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„105.  § 2017. június 30-át követően az  elektronikus átvételi elismervényen kiegészítő adatként fel kell tüntetni, ha a dohánygyártmányra adójegy van felhelyezve.

106. § (1) Ha a 2017. június 30-án hatályos kötelező érvényű vámtarifabesorolás alapján nem egyértelmű a termék 2017. július 1-jétől irányadó adójogi besorolása és a 2017. június 30-án végzettel azonos tevékenység végzéséhez a jogszabály 2017. július 1-jétől kötelező érvényű KN-kód besorolás meglétét írja elő feltételként, a tevékenységet végző 2017. június 30-ig köteles az állami adó- és vámhatóságnál kötelező érvényű KN-kód besorolás iránti kérelmet előterjeszteni, amelyről az  állami adó- és vámhatóság költségmentesen döntést hoz, és a  kérelemről történő döntésig a tevékenység a kötelező érvényű vámtarifabesorolás birtokában folytatható.

(2) Ha a  2017. június 30-án hatályos kötelező érvényű vámtarifabesorolás alapján egyértelmű a  termék 2017. július 1-jétől irányadó adójogi besorolása, és a 2017. június 30-án végzettel azonos tevékenység végzéséhez 2017. július 1-jétől kötelező érvényű KN-kód besorolás nyújtható be, akkor a  tevékenység a  kötelező érvényű vámtarifabesorolás birtokában is végezhető.

107.  § A gazdálkodó a  2017. július 1-jét megelőzően a  jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdése szerint engedélyezett veszteségelszámolást 2017. június 30-át követően is alkalmazhatja.

108.  § (1) A  Jöt. 150.  § (5)  bekezdésének alkalmazása esetén vagy a  2017. június 30-át követő engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárás során a kérelmező kérheti a 2017. július 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi eljárás során papír alapon az  állami adó- és vámhatósághoz benyújtott dokumentumainak az  állami adó- és vámhatóság által a  kérelem elbírálásakor történő figyelembevételét. Az  állami adó- és vámhatóság az  engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi eljáráshoz felhasználható papíralapú dokumentumokról elektronikus másolatot készít.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által 2017. július 1-jét megelőzően kiadott sorszámtartományok – ha jogszabály másként nem rendelkezik – 2017. június 30-át követően is felhasználhatóak, azokkal a  kiadásukkor hatályos szabályok szerint kell elszámolni.”

29. § A 45/2016. NGM rendelet 46. alcíme a következő 108/A. §-sal egészül ki:

„108/A.  § (1) E  rendelet 2017. július 1-jén hatályos rendelkezéseit a  2017. július 1-jét megelőzően benyújtott hivatalos zár előállítása iránti kérelem alapján 2017. július 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az  állami adó- és vámhatóság a  2017. július 1-jét megelőzően a  hivatalos zár előállítója részére kiadott engedélyokirat elektronikus engedélyokirattá alakítására tervezetet készít, melyet 2017. július 15-ig megküld az  engedélyesnek véleményezésre, és 2017. július 30-ig 2017. augusztus 1-jével hatályba lépő elektronikus engedélyokiratot ad ki, ha az  engedélyezési feltételek teljesülnek. A  korábbi engedélyokirat 2017. július 31-én hatályát veszti.”

30. § A 45/2016. NGM rendelet XI. Fejezete a következő 46/A. alcímmel egészül ki:

„46/A. Jogszabály tervezetének egyeztetése

108/B.  § E rendelet tervezetének a  műszaki szabályokkal és az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

31. § (1) A 45/2016. NGM rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(2) A 45/2016. NGM rendelet 2. melléklete a 2. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(3) A 45/2016. NGM rendelet 3. melléklete a 3. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(4) A 45/2016. NGM rendelet 4. melléklete a 4. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(5) A 45/2016. NGM rendelet 13. melléklete az 5. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(6) A 45/2016. NGM rendelet 18. melléklete a 6. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(7) A 45/2016. NGM rendelet 20. melléklete a 7. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(8) A 45/2016. NGM rendelet 21. melléklete a 8. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(9) A 45/2016. NGM rendelet a 9. melléklet szerinti 22. melléklettel egészül ki.

 

32. § Nem lép hatályba a 45/2016. NGM rendelet

a) 8. § (13) bekezdése,

b) 32. § (9) bekezdése,

c) 42. § (2) bekezdése.

 

3. Záró rendelkezések

33. § (1) Ez  a  rendelet – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivétellel – a  kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2017. július 2-án hatályát veszti.

(2) Az 1. alcím, a 6. §, a 17. §, a 25. §, a 29–30. §, a 31. § (9) bekezdése, a 34. § és a 9. melléklet 2017. július 1-jén lép hatályba.

34. § Hatályát veszti az  energiaadóról szóló 2003.  évi LXXXVIII.  törvényben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról szóló 45/2003. (XII.29.) PM rendelet.

(MK 2017/47. szám)

 

7/2017. (III.30.) NFM rend. egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról (MK 2017/47. szám)

 

9/2017. (III.30.) NFM rend. a közúti jelzőtáblák méreteiről és műszaki követelményeiről szóló 4/2001. (I.31.) KöViM rendelet módosításáról (MK 2017/47. szám)