Üdvözöljük a

Jogszabályváltozások 2018. május 01-31.

honlapján!

-

Országos rendezvénynaptár

<< 2018 November >>
KeSzeCsüSzoVa
   1234
567891011
12131415161718
192022232425
2627282930  

JOGSZABÁLYOK

Külföldi programok

Jogszabályváltozások 2018. május 01-31.

Jogszabályváltozások

2018. május 1-31.

93/2018. (V.4.) Korm. rend. a központi államigazgatási szervek és más szervek átalakítása, valamint a vezető személyének változása esetén lefolytatandó átadás-átvételi eljárásról (MK 2018/60. szám)

                                                                                    

7/2018. (V.11.) OGY hat. az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 5/2018. (V.8.) OGY határozat módosításáról (MK 2018/65. szám)

 

2018. évi V. tv. Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

 

Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése alapján a minisztériumok felsorolásáról a következő törvényt alkotja:

 

  1. FEJEZET MAGYARORSZÁG MINISZTÉRIUMAINAK FELSOROLÁSA

 

1. § Magyarország minisztériumai a következők:

a) Agrárminisztérium,

b) Belügyminisztérium,

c) Emberi Erőforrások Minisztériuma,

d) Honvédelmi Minisztérium,

e) Igazságügyi Minisztérium,

f) Innovációs és Technológiai Minisztérium,

g) Külgazdasági és Külügyminisztérium,

h) Miniszterelnöki Kabinetiroda,

i) Miniszterelnökség,

j) Pénzügyminisztérium.

 

2. § (1) A miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

(2) A miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként Miniszterelnöki Kormányiroda működik.

 

3. § Az 1. és 2.  § szerinti központi államigazgatási szervek és a  Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény szerinti minisztériumok közötti jogutódlást a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete állapítja meg.

 

II. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Hatályba léptető rendelkezések

 

4. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

2. Módosító rendelkezések

5. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés k) pontjában az „építésügyért felelős” szövegrész helyébe az „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős” szöveg lép.

 

6. § A Kossuth-díjról és a  Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 7/A.  § (1)  bekezdésében a  „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „nemzetpolitikáért” szöveg lép.

 

7. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53.  § (9)  bekezdésében a  „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „közigazgatás-szervezésért” szöveg lép.

 

8. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A.  § (2)  bekezdés d)  pontjában az „a közlekedésért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter” szöveg lép. * A törvényt az Országgyűlés a 2018. május 11-i ülésnapján fogadta el.

 

9. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (16) bekezdésében az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „az általános politikai koordinációért” szöveg lép.

 

10. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 38.  § (1)  bekezdésében az  „építésügyért felelős” szövegrész helyébe az  „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős” szöveg lép.

 

11. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében az „építésügyért felelős” szövegrész helyébe az „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős” szöveg lép.

 

12. § (1) Az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 4.  § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A  Kormány az  építésügy központi irányítását, összehangolását – ideértve a  sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is –

a) a szabályozás, valamint a hatósági ügyek kapcsán az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter,

b) az építőipar fejlődésének elősegítése és támogatása érdekében az építésgazdaságért felelős miniszter útján gyakorolja.”

 

(2) Az  Étv. 5.  § (1)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép, valamint a  § a  következő (1a)–(1c)  bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az  építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter a  központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:

a) a  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét,

b) külön jogszabályok szerint

ba) összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét,

bb) ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről,

c) elősegíti – a  kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint a  természetvédelemért felelős miniszter bevonásával – az  építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és működtet,

d) elősegíti – a  természetvédelméért felelős miniszter bevonásával – a  települési zöldfelületek megőrzését, fejlesztését és védelmét.

(1a) Az  építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter a  központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében ellátja az  Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás), valamint az  Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) szakmai irányítását és felügyeletét, azzal, hogy a  Nyilvántartás és a  Dokumentációs Központ igénybevételére az építésgazdaságért felelős miniszter is jogosult.

(1b) Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint az építésgazdaságért felelős miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében részt vesz az építésügyet érintő felsőoktatási, szakirányú továbbképzési, oktatási képzési és szakképzési célok meghatározásában, azok tartalmának és képesítési követelményeinek kidolgozásában, továbbá kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó jogszabályok előkészítésében.

(1c) Az  építésgazdaságért felelős miniszter a  központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:

a) a  műemlékek és a  sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és önálló szabályozó szervek, valamint az  építésügy területén érintett szakmai kamarák és az  érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását,

b) ellátja a  területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások, valamint a vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét,

c) érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési követelményekben az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az  iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a  társadalom más érintett szervezeteinél.”

 

(3) Az Étv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint az építésgazdaságért felelős miniszter az  (1)–(1c)  bekezdés és a  4.  § (4)  bekezdése szerinti feladatainak ellátása, az  egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az  építésügyi szakmai érdekképviseletek és az  építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszterrel, valamint az építésgazdaságért felelős miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében.”

 

(4) Az Étv. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Felhatalmazást kap az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter arra, hogy

1. a  telekalakítás, a  telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a  cseretelekadás részletes szakmai szabályait,

2. a  területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó részletes szabályokat – a  környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben –,

3. az igazgatási eljárásokban alkalmazandó telekár számításának szabályait rendelettel állapítsa meg.

(2a) Felhatalmazást kap az építésgazdaságért felelős miniszter arra, hogy

1. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározására vonatkozó szabályokat,

2. az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlásában a tárgyévre megállapított minimális építőipari rezsióradíj, vagy az  ajánlás hiányában az  előző évi minimális építőipari rezsióradíjnak a  KSH által közzétett inflációs rátával növelt mértékét,

3. az  építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.”

 

(5) Az Étv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap az  építésgazdaságért felelős miniszter arra, hogy – az  adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendelettel állapítsa meg a  szakmagyakorlási jogosultságok megállapításával, névjegyzékek vezetésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

(3a) Felhatalmazást kap az  építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter arra, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendelettel állapítsa meg

1. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság által nyújtott szolgáltatás díjának mértékét és a díjfizetés részletes szabályait,

2. az építésügyi hatóságot szakkérdés vizsgálatáért megillető eljárási költségek körét, mértékét, annak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokat.”

 

(6) Az Étv.

a) 50. § (1) bekezdésében, 57/A. § (3) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint az építésgazdaságért felelős miniszter” szöveg,

b) 57/A.  § (5)  bekezdésében az  „a miniszter” szövegrész helyébe az  „az építésgazdaságért felelős miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter bevonásával” szöveg,

c) 57/D.  § (1) és (2)  bekezdésében az  „a miniszter” szövegrész helyébe az  „az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter” szöveg,

d) 58.  § (6)  bekezdésében az  „A miniszter” szövegrészek helyébe az  „Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter” szöveg, a „működtet” szövegrészek helyébe a „működtet, azzal, hogy annak igénybevételére az építésgazdaságért felelős miniszter is jogosult” szöveg, 

e) 58.  § (9)  bekezdésében az  „építésügyért felelős állami vezető” szövegrész helyébe az  „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter” szöveg, a „kezeli” szövegrész helyébe a „kezeli, azzal, hogy a Nyilvántartás igénybevételére az építésgazdaságért felelős miniszter is jogosult” szöveg,

f) 62.  § (5)  bekezdésében az „a miniszterrel” szövegrész helyébe az „az építésgazdaságért felelős miniszterrel” szöveg lép.

 

13. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjában az „építésügyért felelős” szövegrész helyébe az „építésgazdaságért felelős” szöveg lép.

 

14. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 24. pontjában az „építésügyért felelős” szövegrész helyébe az „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős” szöveg lép.

 

15. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 1.  § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az  MFB Zrt. részvényeinek száz százaléka az  állam tulajdonában van, az  MFB Zrt.-ben az  államot mint egyszemélyes tulajdonost az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) képviseli. A részvények elidegenítése, biztosítékul adása semmis.”

 

16. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67.  § (3)  bekezdés c)  pontjában az „építésügyért felelős” szövegrész helyébe az „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős” szöveg lép.

 

17. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182.  § (3)  bekezdés 23.  pontjában az  „építésügyért és” szövegrész helyébe az „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért, valamint” szöveg lép.

 

18. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4.  § (1)  bekezdés f)  pontjában a „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „közigazgatás-szervezésért” szöveg lép.

 

19. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a) 67/U.  § (2)  bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter” szöveg, b) 88. § (2) bekezdés 24. pontjában az „építésügyért felelős” szövegrész helyébe az „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős” szöveg lép.

 

20. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006.  évi LXV. törvény 6.  § (1)  bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „közigazgatás-szervezésért” szöveg lép.

 

21. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)

a) 9.  § (1)  bekezdés 10.  pontjában az  „agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,

b) 9. § 12. pontjában az „az agrár-vidékfejlesztésért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

c) 11.  § (2)  bekezdés nyitó szövegrészében az „az EMVA, az  EHA vagy az  ETHA terhére nyújtott támogatás tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, az EMGA terhére nyújtott támogatás és a tagállami hatáskörben hozott intézkedés tekintetében az agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

d) 11. § (10) bekezdésében az „az agrár-vidékfejlesztésért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

e) 13. § (1) bekezdésében az „Az agrár-vidékfejlesztésért felelős” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

f) 13. § (2) bekezdésében az „Az agrár-vidékfejlesztésért felelős” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

g) 14.  § (1)  bekezdés nyitó szövegrészében az  „Az agrár-vidékfejlesztésért felelős” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

h) 14. § (1a) bekezdésében az „Az agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „A”szöveg

i) 14. § (2) bekezdésében az „Az agrár-vidékfejlesztésért felelős” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

j) 14. § (4) bekezdésében az „az agrár-vidékfejlesztésért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

k) 23. § (5) bekezdésében az „az agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

l) 25.  § (6)  bekezdésében az  „EMGA tekintetében az  agrárpolitikáért felelős miniszter, EMVA és ETHA tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter,” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,

m) 25. § (7) bekezdésében az „Az agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

n) 26. § (3) bekezdés 29. pontjában az „építésügyért felelős” szövegrész helyébe az „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős” szöveg,

o) 31/B. § (1) bekezdésében az „az agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

p) 38. § (4) bekezdésében az „az agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

q) 53. §-ában az „az agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

r) 57/A. § (1a) bekezdésében az „az agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

s) 57/A. § (7) bekezdésében az „az agrárpolitikáért vagy az agrár-vidékfejlesztésért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

t) 57/D. § (1) bekezdésében az „az agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

u) 78. § (2) bekezdésében az „Az agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

v) 81.  § (3)  bekezdésében az  „agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, hogy az  agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „a miniszter, hogy” szöveg,

w) 81.  § (4)  bekezdés nyitó szövegrészében az  „az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az  agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az  „a miniszter, hogy” szöveg,

x) 81.  § (5)  bekezdésében az  „az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az  agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „a miniszter, hogy” szöveg lép.

22. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában az „az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar” szövegrész helyébe az „a Magyar” szöveg lép.

 

23. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 8. § (5) bekezdésében az „ , a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „és” szöveg lép.

 

24. § (1) A  központi államigazgatási szervekről, valamint a  Kormány tagjai és az  államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Központi államigazgatási szerv)

„c) a minisztérium,”

(2) A Ksztv. 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Központi államigazgatási szerv)

„d) a Miniszterelnöki Kormányiroda,”

(3) A Ksztv. 10. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai vezető]

„f) hivatásos szolgálati jogviszonya az állami vezetői kinevezés időtartamára a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint szüneteljen.”

(4) A Ksztv. 18. és 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18.  § (1) A  miniszterelnök az  Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a  Kormány irányítása alatt álló, illetve a  miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. A  feladatmeghatározásról, illetve a  tájékoztatáskérésről a  szerv vezetője az irányító vagy felügyelő minisztert tájékoztatja.

(2) A  miniszterelnök az  Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva az  állami vezető számára feladatot határozhat meg, valamint az  állami vezetőt a  feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekről jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti. Az állami vezető ezekről az őt e törvény szerint irányító személyt tájékoztatja.

19. § (1) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében az államigazgatás egyes ágazatai, illetve egyes központi államigazgatási szervek vagy vezetői irányítására a miniszterelnököt is kijelölheti.

(2) A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a miniszterelnökhöz átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az  ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően  – a  feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja – ha a  (2)  bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a Miniszterelnöki Kormányiroda.”

(5) A Ksztv. 31. § (8) és (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A  kormánybiztost tevékenységének ellátásában a  Kormány (1)  bekezdés szerinti normatív határozatában meghatározottak szerint kijelölt minisztériumban vagy a  Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.

(8a) A  kormánybiztost tevékenységének ellátásában a  (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott esetben – a (8) bekezdéstől eltérően –

a) a kinevezése szerinti minisztériumban, a miniszter irányítása alatt működő titkárság, vagy

b) a kinevezése szerinti Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.”

(6) A Ksztv. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában – a  miniszterelnök normatív utasításában foglaltak szerint – a  miniszterelnök által kijelölt minisztériumban vagy a  Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti. A  miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában segítő titkárságra az  államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.”

(7) A Ksztv. a következő

II/A. fejezettel egészül ki:

„II/A. FEJEZET MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA

33/A. § (1) A Miniszterelnöki Kormányiroda a miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működő különös hatáskörű központi államigazgatási szerv.

(2) A Miniszterelnöki Kormányirodát a miniszterelnök közvetlenül irányítja.

(3) A Miniszterelnöki Kormányiroda önálló költségvetési fejezettel rendelkező központi költségvetési szerv.

(4) A Miniszterelnöki Kormányiroda esetében

a) a minisztériumokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell,

b) a  minisztert a  minisztérium és annak személyi állománya tekintetében megillető feladat- és hatáskörökre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a miniszterelnökre megfelelően alkalmazni kell.

33/B.  § (1) A  Miniszterelnöki Kormányirodát közigazgatási államtitkár vezeti, a  miniszterelnök közvetlen irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően.

(2) A  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tekintetében a  közigazgatási államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

33/C. § A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete meghatározhatja, hogy a miniszterelnök mely feladat- és hatáskörét gyakorolja a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján, azzal, hogy egyebekben a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

33/D. § (1) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében államtitkár működhet.

(2) A  Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő államtitkár tekintetében az  államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy

a) az államtitkár a miniszterelnököt nem helyettesítheti,

b) az  52.  § (2)  bekezdése, az  54.  § (1)  bekezdése és az  55.  § (1)  bekezdése esetében a  miniszterre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

33/E.  § (1) A  Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő helyettes államtitkár a  jogszabályoknak és a  szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a  miniszterelnök feladat- és hatáskörének a  Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a  szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A  Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő helyettes államtitkár tekintetében a  helyettes államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 33/F. § A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök normatív utasításban adja ki.”

 

(8) A Ksztv. 35. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A  tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a  Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg. A tárca nélküli miniszter tevékenységét e törvényben meghatározottak szerint a Kormány által rendeletben meghatározott minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

(3) A  tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a  (2)  bekezdés szerinti minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Kormányirodán működő kabinet segíti. A (2) bekezdés szerinti minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzatában a  tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére a (2) bekezdés szerinti minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető.

(4) A  tárca nélküli miniszter a  feladatkörében egyedi utasítást adhat a  (2)  bekezdés szerinti minisztérium vagy a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának, valamint azon államtitkárának, helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti.

(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a  tárca nélküli miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az  ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda jogutódja a (2) bekezdés szerinti minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda.”

 

(9) A Ksztv. 35. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a tárca nélküli miniszter tevékenységét – ha a tárca nélküli miniszter a miniszterelnök általános helyettese – több (2) bekezdés szerinti szerv is segítheti.

(7) A  (6)  bekezdés szerinti esetben a  tárca nélküli miniszter tevékenységének ellátását egy, a  (2)  bekezdésben meghatározott kormányrendeletben meghatározott kabinet segítheti.”

 

(10) A Ksztv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A  miniszteri biztos kinevezését megelőzően a  javasolt személyről a  miniszter tájékoztatja a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a  javaslattal szemben, a  tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A  kifogásolt személy nem nevezhető ki miniszteri biztossá. A  kifogás tényéről és a  kifogásolt személyről a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a  miniszterelnököt a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján tájékoztatja.”

 

(11) A Ksztv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az  államtitkárt a  miniszterelnöknek a  miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára a  köztársasági elnök nevezi ki.”

 

(12) A Ksztv. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A  minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, illetve annak módosítását e  törvény keretei között a miniszter – a miniszterelnök jóváhagyását követően – normatív utasításban adja ki.”

 

(13) A Ksztv. a következő 63/A. §-sal egészül ki:

„63/A. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az  általa vezetett minisztériumban, valamint a  rendvédelmi szervet irányító miniszter a  rendvédelmi szervek irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az  általa vezetett minisztériumban a  63.  § (1)  bekezdésében meghatározottaktól eltérő szervezeti egységet is létesíthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység

a) vezetésére hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a minisztériumba vezényelt személy nevezhető ki,

b) vezetőjét a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel,

c) vezetője a Magyar Honvédség vezetőjére vagy rendvédelmi szerv esetében az országos parancsnokra vonatkozó rendelkezések szerinti juttatásban részesül.”

 

(14) A Ksztv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízásra javasolt személyről – a külképviselet vezetői megbízásra javasolt személyek kivételével – a  közigazgatási államtitkár tájékoztatja a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakörbe. A  kifogás tényéről és a kifogásolt személyről a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a  miniszterelnököt a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján tájékoztatja.”

 

(15) A Ksztv.

a) 7.  § (4)  bekezdésében, 15.  § (1) és (2)  bekezdésében, 17.  § (5)  bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe a  „Miniszterelnöki Kormányiroda” szöveg,

b) 12.  § (2)  bekezdésében, 12/A.  § (3)  bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Kormányiroda” szöveg,

 

c) 12.  § (3)  bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az  általa vezetett minisztérium” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Kormányiroda a” szöveg,

d) 14.  § (1)  bekezdésében az „és a  kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen” szövegrész helyébe az „– a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján –” szöveg,

e) 14.  § (2)  bekezdésében és 15.  § (1)  bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Kormányirodának” szöveg,

f) 25/B.  § (1)  bekezdés g)  pontjában, 25/D.  § (1)  bekezdésében, 71.  § (1)  bekezdésében a  „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter” szöveg,

g) 27. § (3) bekezdésében „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szövegrészek helyébe a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter” szöveg,

h) 31. § (1) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszterelnök” szöveg,

i) 34.  § (2)  bekezdésében a  „tevékenységét.” szövegrész helyébe a  „tevékenységét. A  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, valamint az  általános politikai koordinációért felelős miniszter közvetlenül irányíthatja az  általa vezetett minisztérium helyettes államtitkárának tevékenységét.” szöveg,

j) 34.  § (4)  bekezdésében a  „feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja” szövegrész helyébe a „feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda jogutódja” szöveg,

k) 38. § (5) bekezdésében a „hat hónapra” szövegrész helyébe a „két évre” szöveg lép.

 

25. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30.  § (3)  bekezdésében az  „a kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „az igazságügyért” szöveg lép.

 

26. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény

a) 4.  § (1)  bekezdésében az  „a kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „a közigazgatás-szervezésért”,

b) 9.  § (2)  bekezdésében az  „a kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „a nemzetpolitikáért” szöveg lép.

 

27. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat B:3., B:11., B:24., B:32., B:39., B:46. és B:54. mezőjében az „építésügyért felelős” szövegrész helyébe az „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős” szöveg lép.

 

28. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 25. alcíme a következő 40/B. §-sal egészül ki:

„40/B. § A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban honvédelmi államtitkár működik.”

 

29. § (1) A  szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4/A.  §-a a  következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az OKJ-ban az Előadóművészet, a Képző- és iparművészet, valamint a Hang-, film és színháztechnika ágazatba sorolt szakképesítésben és az  ezeket megalapozó ágazati képzésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés – az  oktatásért felelős miniszter hozzájárulása nélkül – kizárólag az  általa alapított és fenntartott szakképző iskolában folyhat.

(2b) Az  OKJ-ban az  Egészségügy és az  Egészségügyi technika ágazatba sorolt szakképesítésben és az  ezeket megalapozó ágazati képzésben államilag támogatott, és egyéb iskolai rendszerű szakképzés, és vizsgáztatás kizárólag az  egészségügyért felelős miniszter szakmai irányításával, egyetértésével, és hozzájárulásával folyhat. Az  Egészségügy és az  Egészségügyi technika ágazatban a  szakképzések szakmai és módszertani fejlesztéséért az egészségügyért felelős miniszter felel.”

(2) Az Sztv. 92. §-a a következő (37) bekezdéssel egészül ki:

„(37) E  törvénynek a  Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvénnyel megállapított 4/A.  § (1), (2a) és (2b)  bekezdését, 34/A.  §-át, 84.  § (6) bekezdését a 2018/2019. tanévtől kell alkalmazni.”

(3) Az Sztv. a) 4/A. § (1) bekezdés

a) pontjában

aa) az „a (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a (2) és (2b) bekezdés szerinti” szöveg,

ab) a  „szakképző iskola, valamint” szövegrész helyébe a  „szakképző iskola, az  állami felsőoktatási intézmény, valamint” szöveg,

b) 34/A. § (1) bekezdésében

ba) a „4/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „4/A. § (2) és (2b) bekezdése” szöveg,

bb) az  „a honvédelemért felelős miniszter és a  rendészetért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, valamint az Egészségügy és az Egészségügyi technika ágazat tekintetében az állami felsőoktatási intézmény” szöveg,

c) 84. § (6) bekezdésében

ca) az  „agrárágazathoz tartozó” szövegrész helyébe az  „Agrár-, az  Egészségügy és az  Egészségügyi technika ágazathoz tartozó” szöveg,

cb) az „a 4/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 4/A. § (2) és (2b) bekezdése” szöveg lép.

 

30. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A.  § (2)  bekezdésében a „minisztérium és a  kormányhivatal” szövegrész helyébe a „minisztérium, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a kormányhivatal” szöveg lép.

 

31. §

(1) A  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 69.  § (8)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A  végkielégítést a  felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. Amennyiben a  kormánytisztviselő a  jogviszonya megszűnését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, a  kormányzati szolgálati jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, és a  végkielégítés összegének az  új jogviszony létesítéséig a  30  napból hátralévő idővel arányos mértékét vissza kell fizetnie. A  kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.”

(2) A Kttv. 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A  jogviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor az  utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül, a  kormánytisztviselő részére ki kell fizetni az  illetményét, egyéb járandóságait – a  107.  § (2)–(2a) bekezdésében foglaltak kivételével –, valamint ki kell adni a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.”

(3) A Kttv. 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A  kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése esetén, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, az  arányos szabadságot (ha a  kormánytisztviselőnek van fennmaradó szabadsága) úgy kell megváltani, hogy ha a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését – ideértve a végleges áthelyezést is – követő 30 napon belül a  kormánytisztviselő új kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, akkor a  kormányzati szolgálati jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, azzal, hogy a  megváltással érintett arányos szabadságból a  korábbi kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és az  új kormányzati szolgálati jogviszony létesítése közötti időtartamra eső szabadságot meg kell váltani, és a  fennmaradó szabadságot a létrejövő kormányzati szolgálati jogviszony alapján a  kormánytisztviselőt megillető szabadsághoz hozzá kell számítani. Ha a  kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését követő 30 napon belül a kormánytisztviselő új kormányzati szolgálati jogviszonyt nem létesít, akkor az arányos szabadságot a jogviszony megszűnését követő 40. napon kell megváltani.”

(4) A Kttv. 107. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül új kormányzati szolgálati jogviszonyt

a) létesít, erről haladéktalanul,

b) nem létesít, akkor erről a  kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésétől számított 31. naptól számított 3 munkanapon belül értesíti a munkáltatót.

(2b) A  gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a kormánytisztviselő a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.”

(5) A Kttv. 125. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztériumban, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a Miniszterelnöki Kormányirodán kormány-főtanácsadói, kormánytanácsadói, az  általános politikai koordinációért felelős miniszter az  általa vezetett minisztériumban, a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a  Miniszterelnöki Kormányirodán miniszterelnöki főtanácsadói, miniszterelnöki tanácsadói, a  miniszter a  miniszteri kabinetben miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.”

(6) A Kttv. 215. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A  közigazgatási államtitkárt a  miniszterelnök javaslatára a  köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. A miniszterelnök a kinevezésre vonatkozó javaslatát a miniszter kezdeményezése alapján teszi meg.”

(7) A Kttv. 217. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A  közigazgatási államtitkár e  tisztségéről a  miniszterelnök útján a  köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat. A  nyilatkozatot a  minisztérium közigazgatási államtitkára a  miniszterhez juttatja el, aki azt haladéktalanul továbbítja a  miniszterelnöknek. A  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára e nyilatkozatát közvetlenül juttatja el a miniszterelnök számára.”

(8) A Kttv. 218. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A  minisztérium közigazgatási államtitkárát e  tisztségéből a  köztársasági elnök menti fel a  miniszterelnöknek a  miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára. A  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát e  tisztségéből a  köztársasági elnök menti fel a  miniszterelnök javaslatára. A  felmentést nem kell megindokolni.”

(9) A Kttv. 218. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára számára e tisztségéből történő felmentését megelőzően – kivéve, ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor vagy a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a  felmentés közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül – végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő vezetői munkakört kell felajánlani a miniszterelnök felügyelete vagy irányítása alatt álló valamely központi államigazgatási szervnél. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a  felajánlott munkakör elfogadásáról öt munkanapon belül írásban nyilatkozik a miniszterelnöknek.”

(10) A Kttv. 220. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A  minisztérium helyettes államtitkárát a  miniszter, a  Miniszterelnöki Kormányiroda helyettes államtitkárát a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának javaslatára a miniszterelnök határozatlan időre nevezi ki.

(3) A  miniszter a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára véleményének kikérését követően a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján terjeszti javaslatát a  miniszterelnök elé. A  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára – a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára véleményének kikérését követően – közvetlenül terjeszti javaslatát a miniszterelnök elé.

(4) A  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára – a  miniszter és a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatának megküldésétől számított – tizenöt napon belül kifogással élhet. A  kifogás tényéről és a  kifogásolt személyről a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a  miniszterelnököt a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján tájékoztatja.”

(11) A Kttv. 222. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A  minisztérium helyettes államtitkára e  tisztségéről a  miniszter, a  Miniszterelnöki Kormányiroda helyettes államtitkára a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján a  miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat.

(2) A  minisztérium helyettes államtitkára lemondása esetén a  megbízatás megszűnésének időpontját a  miniszter, a  Miniszterelnöki Kormányiroda helyettes államtitkára esetén a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának javaslatára a  miniszterelnök határozza meg azzal, hogy az  nem lehet későbbi a  lemondásnak a miniszterelnökkel való közlését követő harmincadik napnál. A lemondási idő a megbízatás megszűnését követő napon kezdődik.”

(12) A Kttv. 223. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Minisztérium helyettes államtitkára esetében a miniszter, a Miniszterelnöki Kormányiroda helyettes államtitkára esetében a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a  helyettes államtitkár e  tisztségéből történő felmentésére. A  felmentést nem kell megindokolni. A  helyettes államtitkár felmentésére egyebekben a 218. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ha a  helyettes államtitkár az  összeférhetetlenségét a  kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a  tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a  miniszterelnök a  minisztérium helyettes államtitkára esetében a  miniszter, a  Miniszterelnöki Kormányiroda helyettes államtitkára esetében a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának javaslatára az  indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

(3) Ha a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya a 221. § (1) bekezdés a)–b) vagy d) pontja, illetve (2)  bekezdés a)–b)  pontja alapján szűnik meg, a  megbízatás megszűnésének tényét a  minisztérium helyettes államtitkára esetében a miniszter, a Miniszterelnöki Kormányiroda helyettes államtitkára esetében a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg.”

(13) A Kttv. 223. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Minisztériumban a  miniszter, a  Miniszterelnöki Kormányirodán a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára köteles kezdeményezni a  miniszterelnöknél a  helyettes államtitkár felmentését, ha a  helyettes államtitkár az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.”

(14) A Kttv.

„Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 260/C. §-sal egészül ki:

„260/C.  § E  törvénynek a  Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvénnyel megállapított 69.  § (8)  bekezdését, 74.  § (2)  bekezdését, 107.  § (2) és (2a)  bekezdését a  Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény hatálybalépését követő jogviszony-megszüntetésekre, illetve megszűnésekre kell alkalmazni.”

(15) A Kttv.

a) 8. § (4) bekezdésében a „minisztériumban” szövegrész helyébe a „minisztériumban, valamint a Miniszterelnöki Kormányirodán” szöveg,

b) 55.  § (1)  bekezdésében a  „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszterelnök, az  általa kijelölt miniszter vagy miniszterek, vagy a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára” szöveg,

c) 203. § (1) és (2) bekezdésében, (9) bekezdés a) és c) pontjában a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a  „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter” szöveg,

d) 214.  § (2)  bekezdésében a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának” szöveg,

e) 219.  § (5) és (6)  bekezdésében az „alapján” szövegrész helyébe az „alapján, a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára esetében a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével és egyetértésével” szöveg lép.

 

32. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény

a) 9.  § (1)  bekezdésében és a  (2)  bekezdés nyitó szövegrészében, 15.  § (3)  bekezdésében, 19.  § (4)  bekezdésében, 24.  § (4)  bekezdésében, valamint 1.  mellékletének 12.  pontjában a  „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „nemzetpolitikáért” szöveg,

b) 10.  § (1)  bekezdésében a  „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrészek helyébe a „nemzetpolitikáért” szöveg lép.

 

33. § (1) A  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4.  § (4)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állam nevében a fenntartói jogokat – ha törvény másként nem rendelkezik – az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A  miniszter a  fenntartói jogot megállapodással a  tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszterre ruházhatja.”

(2) Az Nftv. 64. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A  miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos – a  tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közreműködésével ellátott – feladatai:

a) a felsőoktatás rendszere fejlesztési terveinek elkészíttetése, beleértve a középtávú fejlesztési tervet,

b) a felsőoktatásban jelentkező képzési, oktatási problémák vizsgálata, megoldások kidolgoztatása, az  országos hallgatói kompetenciamérés szakmai feltételeinek megteremtése,

c) a felsőoktatásban folyó kutatásokhoz szükséges szervezeti és anyagi feltételek biztosítása,

d) új képzési, oktatási módszerek, megoldások, szervezeti formák, az intézményi hálózatfejlesztések támogatása,

e) a felsőoktatási szakképzésben, az  alapképzésben és a  mesterképzésben a  képzési szakok szerkezetének felülvizsgálata,

f) a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának legalább háromévenkénti értékelése.”

(3) Az Nftv. 73. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (A fenntartó)

„k) gyakorolja az  állami felsőoktatási intézményben a  konzisztórium tagjainak delegálásával, megbízásával, visszahívásával, a megbízás megszüntetésével kapcsolatos döntési hatásköröket.”

(4) Az Nftv. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A  felsőoktatási intézmény a  szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, valamint ezek módosítását a  szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül megküldi a  fenntartónak. Ha a  felsőoktatási intézmény a  költségvetésétől eltérő döntést kíván hozni, azt előzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti. Az állami felsőoktatási intézmény esetén az  intézményfejlesztési tervet, költségvetést, valamint ezek módosítását tájékoztatás céljából az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az  államháztartásért felelős miniszternek, továbbá a 4. § (4) bekezdés alapján a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter fenntartásába átadott intézmény esetén a miniszternek is meg kell küldeni.”

(5) Az Nftv. 84. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A  (4)  bekezdésben meghatározott hozzájárulások, támogatások fedezetét – a  (4)  bekezdés e)  pontjában meghatározott hozzájárulás, támogatás fedezetét ide nem értve – a  miniszter által vezetett minisztérium fejezetében kell megtervezni.”

(6) Az Nftv. 63. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. Az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai felsőoktatás, valamint az agrár- és gazdasági, informatikai, műszaki felsőoktatás, illetve egyes intézmények sajátos szabályozása”

(7) Az Nftv. 63. alcíme a következő 104/F. §-sal egészül ki:

„104/F.  § A  miniszter a  felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárásaiban az  agrártudományok és a műszaki tudományok tudományterületen, valamint az agrár, gazdaságtudományok, informatika, műszaki képzési területen folytatott felsőoktatási tevékenység vonatkozásában a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közreműködésével dönt.”

(8) Az Nftv.

a) 13/A.  § (4)  bekezdésében, 13/B.  § (2)  bekezdésében, 13/B.  § (4)  bekezdésében, 13/D.  §-ában, 89.  § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „a fenntartó”,

b) 13/B. § (2) bekezdésében az „a miniszternek” szövegrész helyébe az „a fenntartónak” szöveg lép.

 

34. § A szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 40. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 250. § (2) bekezdés d) pontjában a „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „közigazgatás-szervezésért” szöveg lép.

 

35. § (1) A  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 58/A.  §-a helyébe a  következő rendelkezés lép:

„58/A.  § (1) Szünetel az  állomány tagjának szolgálati viszonya, ha a  központi államigazgatási szervekről, valamint a  Kormány tagjai és az  államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti szakmai vezetővé vagy államtitkárrá nevezik ki. A  szünetelés a  szakmai vezetővé vagy államtitkárrá való kinevezéstől a  megbízatás megszűnéséig tart.

(2) A  46.  § (1)  bekezdésében meghatározott eseteken túl, a  szünetelés időtartamára – további külön munkáltatói döntés nélkül – rendelkezési állományba tartozik az állomány (1) bekezdés alá tartozó tagja.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a  szünetelés időtartama alatt az  állomány tagja a  szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, részére e  törvény alapján illetmény nem folyósítható, a  szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha a  szünetelésre a  próbaidő alatt kerül sor, a  szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

(4) Az  állomány (2)  bekezdés szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén a  mérlegelést nem igénylő munkáltatói döntések meghozatalára a központi személyügyi szerv jogosult.”

 

(2) A Hjt. 34. alcíme a következő 58/B. §-sal egészül ki: „58/B.  § A  szolgálati viszony 58–58/A.  § szerinti szünetelésének időtartama alatt az  állomány tagját –  a  lakbértámogatás (kiegészítés), a  lakásüzemeltetési hozzájárulás és az  albérletidíj-hozzájárulás, továbbá a szállóbérlet kivételével – a már megszerzett lakhatási támogatás továbbra is megilleti.”

 

(3) A Hjt. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya) „d) – az 58/A. §-ban foglaltak kivételével – állami vezetővé történő kinevezésével,”

 

(4) A Hjt. 70. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A  4/A.  § (2)  bekezdés b) és c)  pontja esetén a  (2)  bekezdés szerinti járandóságok megállapítására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a központi személyügyi szerv vezetője jogosult.”

 

(5) A Hjt. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A  köztársasági elnök által szolgálaton kívüli állományba felvett személy a  Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozik, valamint a  132.  § szerint jubileumi jutalomra jogosult. Nem jogosult jubileumi jutalomra az a szolgálaton kívüli állományba felvett személy, aki azt másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta, illetve akinek szolgálaton kívüli jogállása megszűnt vagy megszüntetésre került. A jubileumi jutalomra való jogosultságra jogosító szolgálati időkre alkalmazni kell a 92. §-t. A jubileumi jutalmat a szolgálati viszony megszűnését megelőző napon érvényes távolléti díj alapján a központi személyügyi szerv vezetője állapítja meg.”

 

(6) A Hjt. 132. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az állomány 58/A. § (2) bekezdése alapján rendelkezési állományba tartozó tagja esetében is alkalmazni kell a  (2)  bekezdést azzal az  eltéréssel, hogy ha az  állomány érintett tagja esetében az  (1)  bekezdés szerinti jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napja a  szolgálati viszony szünetelése időszakára esik, és a  jubileumi jutalom alapját képező szolgálati idő alapján az  adott időszakra vonatkozóan jubileumi jutalomban nem részesült, a Hjt. szerinti jubileumi jutalmat – egyéb kizáró ok hiányában – részére utólag, legkésőbb a  szolgálati viszony szünetelésének utolsó napját követő második hónap 5. napjáig, vagy ha szolgálati viszonya ennél korábbi időpontban megszűnik, a szolgálati viszony megszűnése napjáig kell folyósítani.”

 

(7) A Hjt. a következő 247/A. §-sal egészül ki:

„247/A.  § E  törvénynek a  Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvénnyel megállapított 76.  § (4)  bekezdését a  hatálybalépésekor a  köztársasági elnök által szolgálaton kívüli állományba helyezett személyekre is alkalmazni kell.”

 

(8) A  Hjt. 92.  § (2)  bekezdés nyitó szövegrészében az  „állományba helyezés” szövegrész helyébe az  „állományba helyezés, valamint a Hvt. 40/B. §-a” szöveg lép. 36. § Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az  építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a  késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 3.  § (2)  bekezdés a)  pontjában az „építésügyért felelős” szövegrész helyébe az „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős” szöveg lép.

 

37. § A honvédségi adatkezelésről, az  egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az érdekvédelmi nyilvántartásban történő adatkezelés célja)

„a) a nyugállományú katonának, a köztársasági elnök által szolgálaton kívüli állományba felvett személynek,” (társadalombiztosítási, szociális, kegyeleti ellátásai megállapításának és folyósításának biztosítása.)

 

38. § A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között kulturális központok kölcsönös létesítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2013. évi CXXXVI. törvény 4.  § (4)  bekezdésében a  „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „külpolitikáért” szöveg lép.

 

39. § A Magyarország Kormánya és a  Török Köztársaság Kormánya között a  kulturális központok nyitásáról, működtetéséről és tevékenységéről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi CCXI. törvény 4.  § (4) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „külpolitikáért” szöveg lép.

 

40. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 182.  § (2)  bekezdés c)  pontjában az  „építésügyért felelős miniszter által” szövegrész helyébe az  „építésügyi szabályozásért és építés-hatósági ügyekért felelős miniszter, valamint az építésgazdaságért felelős miniszter által együttesen” szöveg lép.

 

41. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 2. § 4. pontjában a „d)–g)” szövegrész helyébe a „c)–g)” szöveg lép.

 

42. § A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvény 5.  § (2)  bekezdésében az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép. 4. Hatályon kívül helyező rendelkezések

 

4. Hatályon kívül helyező rendelkezések

 

43. § (1) Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/A–9/C. §-a.

(2) Hatályát veszti a  nemdohányzók védelméről és a  dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (4c) bekezdésében az „és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel” szövegrész.

(3) Hatályát veszti az MFB tv. 13. § (1) bekezdése.

(4) Hatályát veszti a Támtv. a) 57/A. § (1a) bekezdésében az „– az (1b) bekezdésben foglaltak kivételével –” szövegrész, b) 57/A. § (1b) bekezdése, c) 81. § (1c) bekezdése.

(5) Hatályát veszti a Ksztv.

a) 14.  § (1)  bekezdésében az  „A miniszter jutalmára a  kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot.” szövegrész,

b) 14.  § (5)  bekezdésében az „és a  kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen” szövegrész,

c) 65.  § (2)  bekezdésében a  „Ha a  kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, kabinetfőnöke helyettes államtitkár.” szövegrész,

d) 68.  § (2)  bekezdésében a  „Ha a  kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, titkárságát főosztályvezető vezeti.” és az „ , illetve főosztályvezető” szövegrész,

e) 68. § (5) bekezdésében az „A 65. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.” szövegrész.

(6) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (1) bekezdésében a „ , valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert” szövegrész.

(7) Hatályát veszti a Kttv. 26. § (8) bekezdése.

(8) Hatályát veszti a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény.

(MK 2018/67. szám)

 

5/2018. (V.17.) AB hat. a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 8/B. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazhatóságának kizárásáról (MK 2018/68. szám)

 

194/2018. (V.18.) KE hat. miniszterek kinevezéséről

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés c) pontja és a 16. cikk (7) bekezdése alapján

 – a miniszterelnök javaslatára –

Bártfai-Mager Andreát tárca nélküli miniszterré,

dr. Benkő Tibort honvédelmi miniszterré,

dr. Gulyás Gergelyt a Miniszterelnökséget vezető miniszterré,

dr. Kásler Miklóst az emberi erőforrások miniszterévé,

dr. Nagy Istvánt agrárminiszterré,

dr. Palkovics Lászlót innovációért és technológiáért felelős miniszterré,

dr. Pintér Sándort belügyminiszterré,

Rogán Antalt a miniszterelnök kabinetfőnökévé,

dr. Semjén Zsoltot tárca nélküli miniszterré,

Süli Jánost tárca nélküli miniszterré,

Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszterré,

dr. Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszterré,

Varga Mihályt pénzügyminiszterré

2018. május 18-ai hatállyal kinevezem.

(MK 2018/69. szám)

 

94/2018. (V.22.) Korm. rend. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (MK 2018/70. szám)

 

1/2018. (V.30.) PM rend. az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépésével, az adóigazgatási rendtartásról és az adózás rendjéről szóló törvény hatálybalépésével, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 48/2017. (XII.29.) NGM rendelet módosításáról (MK 2018/75. szám)