Üdvözöljük a

Történet

honlapján!

-

Országos rendezvénynaptár

<< 2017 Szeptember >>
KeSzeCsüSzoVa
    123
45678910
11121314151617
1819202122
23
24
252627282930 

JOGSZABÁLYOK

Külföldi programok

Történet

A Kereskedelmi és Iparkamarák történetéből

 

A múlt század elején az iparosodás, a kereskedelem fejlődése, a polgárosodás megteremtette mindazon feltételeket, amelyek a gazdasági növekedést és a társadalmi fejlődést szolgálhatták. Így alakultak ki a gazdasági kamarák, amelyek feladata - mint azt a Révai lexikon is leírta - "a kereskedelem és az ipar érdekeit a törvényhozással, kormánnyal és hatósággal szemben képviselni, a kereskedelem és ipar állásáról statisztikai kimutatásokat és időszaki jelentéseket szerkeszteni, s a kereskedelem és ipar fejlődésének útjában álló akadályok elhárításában közreműködni".

E kamarák magánjogi, tehát önkéntes tagságú, klubszerű, vagy közjogi, tehát kötelező tagságú, köztestületi formában jöttek létre a világ minden iparosodott országában. A polgári társadalmak nagy részében - vagy ahogy mondani szokták, mindenütt, ahol Napóleon csak rövid időre is járt, s elterjesztette a francia polgárosodási szellemet – köztestületi kamarák jöttek létre törvényi felhatalmazás által. Az egykori Magyarország területén az első kamarát 1811-ben alapították Fiuméban. Igazi elterjedése az 1850-es években kezdődött, amikor a városi és térségi kamarák egységes birodalmi kamarai szervezetet alakítottak, működésüket az 1850. március 18-án kelt ideiglenes törvény szabályozta.

A dualizmus korában a kamara igen jelentős gazdaságszervező, - fejlesztő szerepet látott el, kezdeményezte a tőzsdék, szabadraktárak, a Nemzeti Bank létrehozását, fellépett a mezőgazdaság fejlesztésért. A kamarai rendszer fejlődése miatt új törvény vált szükségessé, amelyet gróf Andrássy Gyula miniszterelnök 1868. március 30-án terjesztett be a képviselőházba. A törvény megnövelte a gazdasági kamarák autonómiáját, s megtartotta az 1850. évi törvény rendelkezéseit a kötelező kamarai tagságról. A törvény alapján a kamarai közösség területi egységenként szerveződött újjá. Az egymástól külön dolgozó kamarák 1870. december 16-18. között megtartott első gyűlésükön döntöttek országos együttműködésükről, és meghatározták a kamarák fejlődési irányát. A kereskedelmi és iparkamrák Baross Gábor minisztersége idején élték reneszánszukat.

Ezen időszakban a kamarák valamennyi gazdasági kérdésben a kormányzat legfontosabb partnereivé váltak. A kamarai hatáskör az 1898. évi LXIX. és az 1907. évi III. törvénycikkek révén tovább bővült, meghatározva a kamarák szerepét az állami iparfejlesztési tevékenységben (jogosítványok a közszállítás, közmunkák lebonyolításában, felügyelet a tiszta verseny felett, vámmentességi kérelmek véleményezése, adómentes kontingensek meghatározása stb.). Az 1922. évi XII. törvény igen fontos hatásköröket utalt az ipari képesítés és az iparűzés területén a kamarai kompetenciába.