Az Szkt. két szakképző intézménytípust határoz meg: a technikumot és a szakképző iskolát.
A szakképző intézményekben a Szakmajegyzékben meghatározott szakmákra felkészítő szakmai oktatás és programkövetelményekben szabályozott szakképesítésekre felkészítő szakmai képzés (szakképző intézményben szervezett felnőttképzés) folyik. A szakképző intézményekkel szakmai oktatás keretén belül a tanulók tanulói jogviszonyban, a képzésben részt vevő személyek felnőttképzési jogviszonyban állnak.
A szakmára felkészítő szakmai oktatás a Képzési és Kimeneti Követelmény (KKK) alapján iskolai tanműhelyben szervezett, vizsgával záródó ágazati alapoktatásban és elsősorban duális képzési formában, duális képzőhelyeken megvalósuló szakirányú oktatásban történik.
A duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen felel a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy (a továbbiakban együtt: tanuló) szakmai vizsgára való felkészítéséért a KKK szerint.
A nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő, első szakmájukat tanulók:
- a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás kivételével (ágazati alapoktatás és iskolai tanműhelyben folytatott szakmai oktatás esetén) ösztöndíjra,
- sikeres záróvizsgát követően egyszeri pályakezdési juttatásra,
- rászorultsági helyzet és jó tanulmányi eredmény alapján pályázat útján támogatásra jogosultak.
A képzések is megújultak:
Az új Szakmajegyzékben nem teljesen ugyanazok a szakmák találhatóak meg, mint a korábbi OKJ-ban. Egyesek összeolvadtak, a ráépülések vagy beépültek a képzésbe, vagy már nem lehet iskolarendszerben tanulni, de új képzések is belekerültek.
A szakképző iskola
A szakképző iskola a nem érettségihez kötött szakmák megszerzését biztosítja a tanulók számára, nyolcadik évfolyamot követően három (bizonyos szakmák esetében négy) év alatt, második szakma megszerzése esetén, valamint gimnáziumi érettségit követően közismereti oktatás nélkül pedig két év alatt. A diákok a szakmai oktatás első évében (a kétéves képzések esetén az első félévben) ágazati alapoktatásban vesznek részt az iskola tanműhelyében, majd ágazati alapvizsgát tesznek és a tanult ágazaton belül szakmát választanak. Ezt követően a választott szakmájukat tanulják duális képzőhelyen, vagy iskolai tanműhelyben két, illetve bizonyos szakmák esetében három éven keresztül.
A technikum
A technikum célja az általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára, a szakmai vizsgára, a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve a munkavállalásra történő felkészítés. Technikumban a szakmai oktatást nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg. A technikum a legtöbb szakma esetében öt, bizonyos szakmák esetében hat évfolyamos. A technikumban az érettségi vizsga megkezdésének feltétele legalább ötven óra közösségi szolgálat teljesítése.
Technikumban nyolcadik évfolyamot, vagy megszerzett szakmát, illetve gimnáziumi érettségit követően is lehet tanulmányokat folytatni, az alábbiak szerint:
- Nyolcadik évfolyamot követően:
Az első két évben a tanulók a szakképző intézmény tanműhelyében ágazati alapoktatásban, valamint közismereti oktatásban vesznek részt. A második tanítási év végén a tanulók ágazati alapvizsgát tesznek és a tanult ágazaton belül szakmát választanak. A harmadik, a negyedik és az ötödik évben az érettségire történő közismereti felkészítés mellett a választott szakmájukat tanulják duális képzőhelyen, vagy iskolai tanműhelyben. A negyedik tanév végén a tanulók három tantárgyból – matematikából, magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből – tesznek érettségi vizsgát. Az ötödik év végén érettségiznek idegen nyelvből, valamint akkor teszik le a szakmai vizsgájukat is, amely számukra az ötödik (emelt szintű) érettségi tantárgy.
- Szakképző iskolában szerzett szakmát követően:
A technikum kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítést is folytathat. Az ilyen felkészítésnek két évfolyama van, és az a nappali rendszerben nem szervezhető meg.
- Technikumban szerzett oklevelet követően:
A Szkt. alapján az állam két szakma megszerzését ingyen biztosítja állampolgárai számára, emiatt technikumban egymást követően akár két technikusi oklevél is szerezhető.
- Gimnáziumi érettségit követően:
Gimnáziumi érettségit követően a tanulók technikumban csak szakmai oktatásban vesznek részt, közismereti tantárgyakat nem tanulnak. Az első félévben ágazati alapoktatásban vesznek részt az iskola tanműhelyében, majd ágazati alapvizsgát tesznek és a tanult ágazaton belül szakmát választanak. Ezt követően a választott szakmájukat tanulják duális képzőhelyen, vagy iskolai tanműhelyben másfél éven, vagy bizonyos szakmák esetében két és fél éven keresztül.
Az ágazati alapoktatás
A szakképző intézményben a szakirányú oktatást az ágazati alapoktatás előzi meg. Az ágazati alapoktatás magában foglalja az adott ágazat közös szakmai tartalmait a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint. Az ágazati alapoktatás kizárólag szakképző intézményben szervezhető meg.
Ágazati alapoktatást:
- a technikum kilencedik és tizedik évfolyamán,
- szakképző iskolában a kilencedik évfolyamon,
- kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben (érettségi végzettséggel, valamint második szakmatanulás esetében beszámítás, felmentés nélkül) a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.
Ágazati alapvizsga
Az ágazati alapoktatást a szintén a szakképző intézményben szervezett ágazati alapvizsga zárja. Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulóknak az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. Az ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény szervezi. (A szintvizsgát korábban a gazdasági kamara szervezte.) Az ágazati alapvizsga lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsga szabályait kell alkalmazni. A vizsga elnökét a területileg illetékes gazdasági kamara delegálja, a vizsgabizottság többi tagja a szakképző intézményben dolgozó oktatók közül kerül felkérésre. Az ágazati alapvizsga teljesítése az év végén adott bizonyítványba bejegyzésre kerül, ez meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot is igazol. A tanulók a sikeres ágazati alapvizsgát követően a szakképző intézményben külön felvételi eljárás nélkül folytathatják tanulmányaikat azzal, hogy az általuk választott szakmáról az ágazati alapoktatás során az igazgató által meghatározott időszakon belül kell nyilatkozniuk. A sikertelenül vizsgázó tanulók magasabb évfolyamra nem léphetnek. Nem kell ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak, aki korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit. Ez azt jelenti, hogy ezzel a beszámítással ágazati alapvizsga nélkül is elkezdhető a szakirányú oktatás.
Szakképző intézményen kívüli felnőttképzés
Szakmajegyzékben szereplő szakmát kizárólag szakképző intézményben lehet szerezni, vagyis a korábbiaktól eltérően szakmát „fizetős” tanfolyamon már nem lehet tanulni. Felnőttképzők (vagy felnőttképzőként is működő vállalkozások) 2020. szeptember 1-jétől, hatósági engedély birtokában részszakmára felkészítő, valamint programkövetelmények alapján összeállított képzési programok szerint szakmai képzést végezhetnek (a Szakmajegyzékben nem szereplő, de az adott gazdasági ágazat által szükségesnek ítélt képzés, amely szakképesítés megszerzésére irányul), amelyhez a vonatkozó jogszabályokban elvárt minőséget garantáló feltételeket is biztosítaniuk szükséges. A felnőttképzők a nem szakmai jellegű, illetve a nem támogatott képzéseik esetén a hatóság felé fennálló bejelentési kötelezettségen túl meghatározott információs, tájékoztatási, dokumentációs kötelezettséget is teljesítenek, illetve személyi, tárgyi feltételeket is kötelesek biztosítani.
Az alapszakmákról szóló tájékoztató füzetet Itt találja