Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrehozásának célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A Tokaj-Zemplén térségre önálló fejlesztési terv készül.
A hat megye és megyei jogú városaik helyzetbe hozását összetett kormányzati intézkedéscsomag és összehangolt fejlesztések szolgálják majd, mindezek révén egy magasabb hozzáadott értéket teremtő innovációs ökoszisztéma szilárdul meg az országrészben.
A vonatkozó kormányhatározat alapján létrehozott munkaszervezet az a testület, amely a területi szereplők gazdaságélénkítést szolgáló elképzeléseit összegyűjti, javaslatot fogalmaz meg a jövőben a kormány számára a zóna 2030-as gazdaságfejlesztési programjára, és egyben megfelelő érdekképviseletet nyújt a térség valamennyi szereplője részére. A cél az, hogy az együttműködéseken alapuló hosszú távú gazdaságfejlesztési programok hatására a zónán belüli különbségek mérséklődjenek. Az egyes települések, városok, megyék ne egymás versenytársai legyenek, hanem egymást segítve és kiegészítve zárkózzanak fel az ország gazdasági értelemben fejlettebb nyugati feléhez.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna helyzetfelmérési és tervezési feladataiban szorosan együttműködik a megye gazdasági stratégiáját meghatározó szervezetekkel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűléssel, Miskolc Megyei Jogú Várossal, a Miskolci Egyetemmel és a kormányhatározat alapján létrehozott munkásszervezettel annak érdekében, hogy a megye vállalkozóinak érdekei és igényei, fejlesztési tervei érvényesítésre kerüljenek a zónán belül.