2023. június 2-án, a Magyar Közlöny 2023. évi 81. számában hirdették ki A szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvényt.
A jogszabálymódosítás – amelynek célja a szakképzés szabályozásának finomhangolása – több ponton érintette a szakirányú oktatásra, a szakképzési munkaszerződésekre és a duális képzőhelyekre vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás általános hatálybalépési időpontja 2023. július 1, azonban bizonyos változásokat csak szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
A módosult és új szabályok könnyebb alkalmazása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi, rövid tájékoztatót állította össze a duális képzőhelyeket érintő legfontosabb változásokról.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (1) duális képzéssel kapcsolatos módosításai (2) – 2023. június
1. A duális képzőhelyeket közvetlenül érintő változások
1.1. Saját dolgozói munkaszerződések (3)
Saját munkavállaló szakirányú oktatása a módosítás szerint kétféleképpen történhet duális képzés keretében:
a) Ha a foglalkoztató duális képzőhely (nyilvántartásba vette duális képzőhelyként a gazdasági kamara), köthet szakképzési munkaszerződést a saját munkavállalójával, így párhuzamosan kétféle jogviszonyt fenntartva. Ez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho törvény) szerinti adókedvezmény igénybevételére is jogosít.
b) Az eredeti munkaszerződés – duális képzési célú - módosítása továbbra is lehetőség. A lényeges változás ez esetben, hogy bár a módosított munkaszerződés alapján kerül megszervezésre a saját dolgozó szakirányú oktatása, azonban az nem válik szakképzési munkaszerződéssé, ami számos ponton egyértelműsíti a jogalkalmazást. Ebben az esetben nincs szükség kamarai nyilvántartásba vételre, viszont a Szocho törvény szerinti adókedvezmény sem vehető igénybe.
Megjelenik a kinevezés kifejezés a szabályozásban, ami azt jelenti, hogy nem csak a Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszony, hanem más foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetében is lehetőség van az eredeti jogviszony módosítása mellett saját munkavállalót képezni.
1.2. Más foglalkoztató dolgozójának szakirányú oktatása
Változás, hogy a szabadságot nem, csak a munkabért kell arányosítani a munkaviszony időtartamának megfelelően, ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. egészségügyi szolgálati jogviszony) mellett kerül sor.
1.3. Szakképzési munkaszerződés, szakirányú oktatás (4)
1.3.1. Kezdő időpont
A tanulói jogviszonyban, közismereti oktatással párhuzamosan szervezett szakirányú oktatás csak tanévhez kötötten szervezhető meg.
Szakirányú oktatás tanulói jogviszonyban – a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás kivételével – kizárólag a tanítási év első napjától szervezhető. Ezzel egyértelművé válik a szakirányú oktatás első lehetséges napja, azaz tanulói jogviszony esetén nem válhat hatályossá a szakképzési munkaszerződés közvetlenül az ágazati alapvizsga letétele után, még annak tanévében.
1.3.2. Rövid ciklusú szerződések
A módosítás egyrészt lehetővé teszi, hogy egy naptári éven belül kétszer, akár két tanévben is lehessen rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést kötni, továbbá alkalmazkodik a rövidebb idejű, kéthetes egybefüggő szakmai gyakorlatokhoz.
Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel (a kettő együtt a továbbiakban: szakmát tanuló) köthető évente legfeljebb két alkalommal, az eddigi 4-12 hét helyett egyenként 2-12 hét, de éves szinten összesen legfeljebb 12 hét határozott időtartamra.
1.3.3. Közreműködő bevonása
Ha a duális képzőhely a szakmát tanuló szakirányú oktatásához közreműködőt vesz igénybe, akkor a közreműködőnél történő foglalkoztatás tartama a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony időtartamának 49 százalékáig terjedhet a korábbi évi legfeljebb 44 munkanap helyett. A duális képzőhely ugyanúgy felelős a közreműködőnél folyó szakirányú oktatásért, mintha az maga végezné. A módosítás értelmében a gazdasági kamara végzi a szakirányú oktatás ellenőrzését nemcsak a duális képzőhelynél, hanem a duális képzőhely által bevont közreműködőnél is.
1.3.4. Fiatalkorú munkavállalók
Az Mt. fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó – 2023. január 1. óta hatályos –, a 16. életévüket be nem töltött munkavállalók napi munkaidejét érintő változása az Szkt. módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakra nem vonatkozik, így a duális képzésben részt vevő 16 év alatti fiatalok újra napi 7 órában foglalkoztathatók. A 18 év felettiek napi 8, az ennél fiatalabbak napi 7 órában vehetnek részt szakképzési munkaszerződéssel a duális képzésben. A napi munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama is beszámítandó.
1.3.5. Munkaidőkeret, szabadság
A szakmát tanuló számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni, az eddigi kéthetes munkaidőkeret helyett. A nagyobb munkaidőkeret nagyobb szabadságot eredményez a munkaidő-beosztásban.
A végrehajtási rendeletből törvényi szintre emeli a módosítás szakképzési munkaszerződés esetén a munkaszüneti vagy pihenőnapon, illetve iskolai szünetben igénybe vett idő helyett biztosítandó szabadidőre vonatkozó szabályt. Törvényi szinten szükséges az eltérést megengedni, mivel az Mt. ezt a fiatal munkavállalók esetén általában tiltja.
Megszűnik a szakmát tanulót a szakmai vizsgát megelőzően kötelezően és egységesen megillető 15 munkanapos egybefüggő felkészülési idő, ennek kereteiről a szakképző intézmények a szakmai programjukban önállóan rendelkezhetnek majd. (A részletszabályok az Szkr. módosításában jelennek majd meg.)
A nyári szünetben kötelezően, egybefüggően kiadandó szabadság mértéke 15 munkanapról 20 munkanapra változik. Az éves összes szabadság mértéke a módosítás értelmében többé nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ (tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap).
A módosítás rögzíti, hogy távolléti díjat kell fizetni, ha a szakmát tanuló a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetben mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
1.3.6. Megszűnés, meghosszabbítás (5)
Megváltozott a szakképzési munkaszerződés megszűnésének időpontja. A módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés megszűnik:
- a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján (eddig a megszűnés utáni 30. napon szűnt meg), ha a szakmát tanuló tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja, illetőleg
- a tanítási év utolsó tanítási napján, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi. (Eddig ez a sikeres szakmai vizsgához volt kötve.)
A szakképzési munkaszerződést kötő felek megállapodhatnak abban, hogy a szakképzési munkaszerződés határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul. Ebben az esetben a munkaviszony a szakképzési munkaszerződés megkötésétől kezdve folyamatosan fennáll.
1.4. Duális képzőhelyként nyilvántartásba vehető szervezetek (6)
A rendelkezés módosítja a duális képzőhelyként nyilvántartásba vehető szervezetek körét, a szakirányú oktatás duális képzőhelyen való szélesebb körű megszervezhetősége érdekében lehetővé teszi a mezőgazdasági őstermelő duális képzőhelyként való nyilvántartásba vételét.
2. A duális képzőhelyeket közvetetten érintő módosítások
2.1. Felnőtteket érintő változások
Felnőttképzési jogviszonyban az ágazati alapoktatás és a közismereti oktatás a módosítást követően folyhat részben (a tanulói jogviszonyra megállapított kötelező óraszám feléig) távoktatásban.
A felnőttképzési jogviszonyban szervezett szakmai oktatás esetén kibővül, pontosításra kerül a jogviszonyra vonatkozó szabályozás.
2.2. Tanév
A tanév rendje a szakképző intézményekre vonatkozóan a továbbiakban önállóan, külön miniszteri rendeletben kerül szabályozásra, eddig ugyanis a köznevelési intézményekre vonatkozóan kiadott tanév rendjét kellett „értelemszerűen” alkalmazni.
2.3. PTT megszűnése
Kivezetésre kerül a programtanterv (PTT), a szakképző intézmények a képzési és kimeneti követelmények (KKK) alapján önállóan dolgozzák ki saját szakmai programjukat. Az eddig a PTT-ben szabályozott kötelező óraszám a KKK-ban lesz rögzítve.
2.4. Működési engedély, együttműködési megállapodás
A nem egyházi, nem állami, nem KEKVA (7) fenntartású szakképző intézményfenntartók a továbbiakban csak öt évre kapnak működési engedélyt, azt pedig ötévenként meg kell újítaniuk.
Az együttműködési megállapodások a magánfenntartók esetén felülvizsgálatra (indokolt esetben megszüntetésre) kerülnek a tényleges tanulói létszámok alapján.
3. Hatálybalépés
A törvénymódosítás általános hatálybalépési időpontja 2023. július 1.
A törvénymódosítás azon változásai, amelyek a szakirányú oktatásra és a szakképzési munkaszerződésre vonatkoznak, 2023. szeptember 1-től alkalmazandók.
Saját munkavállaló módosított munkaszerződéssel történő képzése legfeljebb 2023. december 31-ig folytatható, amennyiben a foglalkoztató nem válik duális képzőhellyé, és a szakképzési munkaszerződés 2023. szeptember 1-jén már hatályos. Szeptembertől pedig már csak az új szabályok szerint köthető szakképzési munkaszerződés. A törvénymódosítás kimondja, hogy a módosított munkaszerződés 2023. december 31-ig szakképzési munkaszerződésnek, a foglalkoztató pedig duális képzőhelynek minősül. (8)
(1) Szkt.
(2) Lásd: a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvény – Magyar Közlöny 2023. évi 81. száma
(3) Szkt. új 90/A. § és 90/B. §-ai
(4) Szkt. 84. §
(5) Szkt. 87. § (1) a)-b), 87. § (3)
(6) Szkt. 82. § (1)
(7) Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok
(8) Szkt. 128/A. § (3)-(4)