Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az bokik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
AA

A duális képzőhelyek feladatai

A szakképzés új rendszerében a szakirányú oktatás megvalósításának munkaerőpiaci szereplője a duális képzőhely. A képzést biztosító gazdálkodó szervezetek a 2020 szeptemberében indult új képzési rendszerben is meghatározó szerepet töltenek be a tanulók oktatásában. A duális képzőhelyek kamarai nyilvántartásba vételével, illetve hatósági ellenőrzésével kapcsolatos kamarai feladatellátás fő célkitűzése a munkaerőpiaci igényekre reagáló, olyan minőségi duális képzőhelyek biztosítása, ahol a tanuló megfelelő gyakorlatot szerezhet, megismerheti a vállalati kultúrát és versenyképes tudással, gyakorlattal léphet ki a munkaerőpiacra a tanulmányai befejezése után.


Duális képzőhelyként az a gazdálkodó szervezet vagy képzőközpont vehető nyilvántartásba,

  • amelynél biztosítottak a szakirányú oktatás folytatásának feltételei,
  • amely a jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat,
  • amely rendelkezik a duális képzőhely által vállalt szakirányú oktatáshoz szükséges eszközzel és felszereléssel, valamint
  • a minőségirányítási feladatok esetében

-- minőségirányítási rendszert működtet vagy

-- legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.

A minőségirányítási rendszer a szakképző intézmény minőségirányítási rendszere alapján minőségpolitikából, átfogó önértékelésből és ezekre épülő beavatkozó, fejlesztési tevékenységekből áll.

 

A szakirányú oktatás folytatásának feltétele, hogy a duális képzőhely

  • rendelkezzen az adott szakma szakirányú oktatására vonatkozó képzési programmal, amely az adott szakma programtantervéhez igazodóan tartalmazza
    − a duális képzőhely által oktatott tananyagelemeket és ehhez kapcsolódóan az elméleti ismereteket,
    − a felügyelet mellett és az önállóan végezhető gyakorlati feladatokat, továbbá
    − a kompetencia- és készségfejlesztés feladatait,
  • kidolgozza a tanuló értékelésére és minősítésére vonatkozó értékelési és minősítési kritériumokat.

A képzési programot úgy kell előkészíteni, hogy

  • a programtanterv egészét lefedje,
  • a megvalósítható különböző együttműködési formákkal (ÁKK, VKK) kompatibilis legyen.

A szakirányú oktatásban részt venni szándékozó vállalkozások számára az MKIK szakmai útmutatót készített, amely segíti a jelenlegi és a leendő duális képzőhelyeket, hogy képzési programot elkészítsék – ez minden esetben a nyilvántartásba vétel feltétele.

 

Az útmutatót IDE kattintva tekintheti meg.


A képzési program céljai fogalmazzák meg a tanítási-tanulási folyamat értelmét, irányát, törekvéseit a képzésben részt vevők kompetenciáinak fejlődése érdekében. A duális képzőnek meg kell terveznie a tanulási eredmények eléréséhez vezető utat, és ezen az úton a tanulót különböző megoldásokkal kell segíteni. A képzési programban meg kell határozni a szakirányú oktatás előkészítésére, szervezésére és lebonyolítására vonatkozó szabályokat. A képzési program olyan szakmai szabályozó dokumentum a duális képzőhely számára, amely a szakirányú oktatás tartalmára, szervezésére és megvalósítására vonatkozó valamennyi releváns információt tartalmazza. A képzési program a minőségbiztosítás egyik eszköze is, amelynek a szabályozott folyamatok mellett rugalmasságot is kell biztosítani a rendszerben.

Az értékelésre és minősítésre vonatkozó kritériumokat úgy kell meghatározni, hogy a tanulókat a tanulási folyamat közben (esetleg elején) és végén is objektív és megbízható módon lehessen értékelni. Legyen mérhető, hol tart tanuló a tanulási eredmények elsajátításában, milyen módon tudja bizonyítani és bemutatni az általa birtokolt tanulási eredményeket.
A duális képzőhely köteles feltölteni a képzési programot a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe.

 

A szakirányú oktatás kötelező, teljesítést igazoló dokumentumai

A foglalkozási napló

A szakirányú oktatást folytató szervezet a tanuló szakirányú oktatása során megvalósuló szakmai gyakorlat tartalmáról köteles – a regisztrációs és tanulmányi rendszerben – foglalkozási naplót vezetni. A gazdálkodó szervezet és a tanuló gyakorlati képzésben történő együttműködésének dokumentálása (tanulók nyilvántartása, mulasztások vezetése, tanulói előmenetel, szakirányú oktatás szakmai felépítésének nyomon követése) a foglalkozási naplóban történik.
A foglalkoztatási napló tanügyi dokumentum, amelynek pontos vezetése kötelező és kiemelt jelentőségű.
A foglalkozási napló vezetésében újdonság, hogy az új rendszerben elektronikusan, a KRÉTÁ-ban kell vezetni.
A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell:

  • a szakmai tevékenységeket,
  • változó képzőhely esetén, annak helyszínét,
  • a szakmai tevékenységre fordított időt,
  • a tanuló

− értékelését,

− részvételét és mulasztását a szakirányú oktatásban

 

Ha a duális képzőhely a foglalkozási napló

• vezetésének és ellenőrzésének rendjét megszegi, vele szemben a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara – 2021. január 1-jétől – közigazgatási bírságot szab ki.
• vezetését a bírság kiszabását követően ismételten elmulasztja, a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara a duális képzőhelyet három évre eltilthatja a szakirányú oktatás folytatásától. Ha a foglalkozási napló vezetését a duális képzőhely csak valamely telephelyén mulasztotta el, az eltiltás csak a mulasztással érintett telephely tekintetében áll fenn.
A foglalkozási naplóhoz kapcsolódik a jelenléti ív, amelynek vezetése továbbra is javasolt a tanulói hiányzások követéséhez, illetve a tanuló ledolgozott munkanapjainak megállapításához.

 

A munka-, baleset- és a tűzvédelmi napló

A tanulót a duális képzőhelynek a szakirányú oktatás feladataival összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

A duális képzőhelynek oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a tanuló

  • munkába álláskor,
  • változó munkahelyen folyó munkavégzés esetében minden új helyszínen,
  • munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
  • új technológia bevezetésekor

elsajátítsa és a szakirányú oktatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.  Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

 

A munkabér kifizetésének igazolását szolgáló dokumentumok

A duális képzést szervező szervezet, a szakképzési munkaszerződés alapján pénzbeli juttatásként munkabért köteles fizetni a tanuló részére. A munkabért utólag, a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig fizetési számlára történő átutalással kell teljesíteni.

 

A felelősségbiztosítás megkötését igazoló dokumentum

A szakirányú oktatásban részt vevő tanuló részére a duális képzőhely köteles felelősségbiztosítást kötni. A szakirányú oktatás szervezőjének szakképzési munkaszerződés esetében a duális képző minősül, így a felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség őt terheli.

 

Oktatói végzettséget igazoló dokumentumok

A szakirányú oktatást végző személlyel szemben támasztott követelmények
A duális képzést folytató szervezetnél oktatóként olyan személy vehet részt, aki

  • cselekvőképes,
  • nem áll a szakirányú oktatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
  • a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő, államilag elismert, legalább középfokú szakirányú szakképzettséggel és legalább ötéves, az érintett szakképzettségnek megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik és
  • kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik.

 

Mentességek a kamarai gyakorlati oktatói vizsga letétele alól

Mentesül a kamarai gyakorlati oktatói vizsga letétele alól az, aki

  • (bármilyen) mestervizsgával rendelkezik, vagy
  • a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő
    − szakirányú felsőfokú szakképzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal,
    − felsőfokú végzettséggel és szakirányú középfokú szakképzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal vagy
  • az egészségügyi ágazat tekintetében egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítéssel rendelkezik, vagy
  • a hatvanadik életévét betöltötte.

(Látható, hogy korábban csak az adott, oktatott szakmában szerzett mestervégzettség jelentett mentességet, 2020. január 1-jétől azonban bármilyen mestervégzettség.)
A duális képzőhely oktatója esetében a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő felsőfokú végzettségnek kell elfogadni a – képzésről rendelkező jogszabály szerint – felsőfokú végzettséget tanúsító
− műszaki oktatói,

− technikus tanári,

− szakoktatói oklevelet, bizonyítványt.

A felsőfokú végzettséget nem tanúsító, tanfolyami képzésben szerzett műszaki oktatói vagy szakoktatói bizonyítványt az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő középfokú szakképzettségnek kell elfogadni. A duális képzőhelyen oktatóként lehetőség szerint szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni.


Összefoglaló a duális képzőhely szakirányú oktatással összefüggésben jelentkező feladatairól

A duális képzőhely tehát

  • kezdeményezi – nyilvántartás hiányában – a kamarai nyilvántartásba vételt,
  • biztosítja a szakirányú oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
  • minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel,
  • megköti a szakképzési munkaszerződést a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel, amelyet feltölt a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe,
  • biztosítja az Szkt.-ban meghatározott juttatásokat,
  • tanuló, illetve a képzésben résztvevő személy javára felelősségbiztosítást köt,
  • kidolgozza szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot, amelyet feltölt a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe,
  • kidolgozza az értékelésre és minősítésre vonatkozó szempontokat,
  • a szakmai gyakorlat időarányos megvalósulásáról foglalkozási naplót vezet, amelyet feltölt a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe,
  • nyilvántartja a tanulói mulasztásokat,
  • értékeli és minősíti a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt,
  • kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarával, szakképző intézménnyel, szülőkkel.