Dr. Kopátsy Sándor haláláig szoros kapcsolatot ápolt a kamarával, amiről ő maga így vallott: „Hálás vagyok a kamarának, mert tiszteletbeli tagjává fogadott, és így vénségemre megbecsült polgára lehetek Miskolcnak.”
Dr. Kopátsy Sándor 1922-ben született Kaposváron. 1953 óta minden gazdasági reformprogramban részt vett, 1954-ben Nagy Imre számára is programot dolgozott ki. 1956-os forradalom alatt a Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt. Később dolgozott az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, majd alapítója és első igazgatója a Pénzügykutató Intézetnek.
A hatvanas években szerzője és kezdeményezője volt a „Magyarázom a mechanizmust”című sorozatnak. A rendszerváltás után két évig az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának tagja, 1992 és 1998 között a Privatizációs Kutatóintézet kuratóriumának elnöke volt, majd Matolcsy György tanácsadójaként dolgozott.
Csaknem 30 könyve jelent meg, amelyekben meggyőző és modern érvekkel támasztja alá Széchenyi István 170 évvel ezelőtt kimondott igazságát: a gazdaság legfontosabb értéke a kiművelt emberfő. Hitvallása szerint napjaink fejlett társadalmában már nem a befektetett tőkén vagy az infrastruktúrán áll vagy bukik egy gazdaság sikere, hanem a képzett, tehetséges munkaerő mennyiségén. Az új szemléletű társadalom pedig olyan, új közgazdaságtant igényel, ami a fizikai mellett a szellemi tőkével is számol – sőt egyre inkább előtérbe helyezi a tehetséget, a minőségi képzést és a szakértelmet.
A Magyar Közgazdasági Társaság legmagasabb kitüntetését, a Közgazdász Életműdíjat a 2015-ös miskolci közgazdász-vándorgyűlésen vehette át a köz szolgálatában sok évtizeden át kiemelkedő színvonalon végzett szakmai tevékenységéért, rendkívül gazdag életművéért és páratlanul eredeti, a közgazdasági gyakorlatot megtermékenyítő gondolataiért.
A neves közgazdász tevékenységét a BOKIK 2017-ben „Támogatói díjjal” ismerte el.
