Jeles dátum egy szervezet életében az alapítás évfordulója, olyan, mint egy születésnap, ami alkalmat ad az ünneplés mellett a számvetésre és a tervezésre is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 1994. november 29-én alakult meg, és ez a nap hagyományaink szerint "A KAMARA NAPJA". Idén a BOKIK megalakulásának 29. évfordulóját ünnepeljük, jövőre pedig belépünk a harmadik X-be.
Minden közösségnek fontos a történelme, a hagyományai, így a kamarát is meghatározzák kialakulásának, alapításának körülményei, a távolabbi és közelebbi múlt eseményei.
A gazdasági kamarák története Európában több mint 400, Magyarországon mintegy 200, Miskolcon közel 145 éve kezdődött. Ezeknek az évszázadoknak a kamarai krónikáját foglaltuk össze röviden, Fiumétől napjainkig –, benne a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kihívásokkal teli elmúlt 30 évével.
A hazai kezdet
Az1800-as évek elejétől a hazai iparosodás, a kereskedelem fejlődése, és a polgárosodás kikövetelte olyan szervezetek megalakítását, amelyek a gazdaság érdekeit képviselik. Így alakultak meg Magyarországon is olyan gazdasági kamarák amelyek Európa számos országában ekkor már sikerrel képviselték a gazdaság szereplőit.
A 19. század eleji Magyarország területén az első kamarát 1811-ben alapították Fiumében, igazi elterjedésük azonban az 1850-es években kezdődött. A kereskedelmi és iparkamarák szervezésének gondolatát Klauzál Gábor (1804–1866) kereskedelemügyi miniszter vetette fel 1848-ban, és a szabadságharc után, 1850-től királyi pátens rendelkezett a Kereskedelmi és Iparkamarák létrehozásáról. Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg, és – már kötelező tagsággal – kiterjedt a magyar állam minden kereskedőjére, iparosára, kereskedelmi és iparvállalatára. Az egymástól függetlenül működő kamarák 1871 decemberében megtartott első gyűlésükön döntöttek országos együttműködésükről és meghatározták a fejlődés irányát.
145 éve Miskolcon
Miskolcon 1879. december 14-én alakult meg a Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek székházát az Erzsébet téren 1896. november 29-én adták át. Az épület ma az Akadémiai Bizottság székháza. A székházavató napját akkor a Kamara Napjává nyilvánították Miskolcon. A dátumok érdekes egybeesése, hogy több mint száz évvel később, 1994-ben – az akkor még – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alakuló ülését (a hajdani dátumról mit sem tudva), éppen november 29-ére tették a szervezők, és ismét ez a nap lett a Kamara Napja.
A hazai kereskedelmi és iparkamarák történetét meghatározták a 19. és 20. század történelmi, politikai eseményei. A rendszerváltást követően az Antall-kormány történelmi érdeme, hogy kidolgozta a kereskedelmi és iparkamarákra vonatkozó új keretszabályozást. 1994 márciusában hirdették ki az új kamarai törvényt, amelyet a parlament ellenszavazat nélkül fogadott el. Ez lett a hazai gazdasági kamarák rendszerének második, átfogó jogi szabályozása, amely egyben a közép-kelet-európai térség egyik legkomplexebb kamarai rendszerét hozta létre.
A BOKIK harminc éve
A mai kamarák – így a BOKIK is – folyamatos kihívásokkal szembesülnek az 1994-es megalakulás óta. És ahogyan a kamara évszázados története is tele volt változásokkal, az elmúlt harminc esztendő is sok újat hozott a köztestület életében. Egyik ilyen fontos változás volt, hogy 2000. október 31-el megszűnt a kötelező tagság. Ezek után önkéntes tagokkal működött tovább a kamara egészen 2012. január elsejéig, amikor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a második Orbán kormány között létrejött megállapodás részeként – egy újabb törvénymódosítással – életbe lépett a kötelező kamarai regisztráció intézménye.
A BOKIK vállalkozói elfogadottságára jellemző, hogy a kötelező kamarai tagság megszüntetését követően is több mint háromezer vállalkozásvezető döntött úgy, hogy cége önkéntes tag marad. Most, 2023-ban pedig a közel kétezer önkéntes tag mellett több mint negyvenkétezer regisztrált vállalkozást tart nyilván köztestületünk.